Szent Cirill és Metód gazdag örökségéből ma is merít az egyház – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa 

A Szentatya szerdán délelőtt a Szent Péter téren tartotta meg mintegy 40 ezer hívő számára az általános pápai kihallgatást. Katekézisének középpontjában a keresztény kelet két apostolának, Európa társvédőszentjeinek rendkívüli evangelizációs tevékenysége állt. Szent Cirill és Metód az inkulturáció alapelveit alkalmazták széles körben, egy olyan korban, amikor a szó fogalmát még nem határozták meg. Ez volt a két fivér legnagyobb érdeme. Konstantinápolyból elindulva keresték fel a Nagy-morva Birodalom pogány népeit azzal az egyszerű megfontolással, hogy nem lehet Krisztust tanítani olyan nyelven és írással, amelyet a helyi lakosság nem ismer és nem ért. Krisztus szavait érthetően kell tolmácsolni, tehát le kell fordítani és bele kell szőni a helyi kultúra szövetébe. XVI. Benedek pápa méltatta a két görög fivér apostoli géniuszát: „Cirill és Metód meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják magukénak maradéktalanul a Kinyilatkoztatásról szóló tanítást, mindaddig, amíg azt nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük betűivel”.

1200 évvel ezelőtt a Nagy-morva Birodalom - vagyis Kelet-Európának az a területe, amely ma Szlovákiának és Magyarország északi részeinek felel meg – Cirill és Metód újító küldetésének színhelye volt. A két fivér evangelizáló tevékenysége azonban már korábban megkezdődött. Cirill előzőleg utazást tett a Fekete-tenger vidékén, ahol a szaracénekkel és zsidókkal került kapcsolatba, és akiknek nyelvét megtanulta. Később III. Mihály bizánci császár Metóddal együtt Morvaországba küldte Cirillt is. Ratiszláv morva fejedelem ugyanis határozott kéréssel fordult a császárhoz: „Népünk, amióta visszautasította a pogányságot, a keresztény törvényt tartja meg. Nincs azonban mesterünk, aki képes lenne saját nyelvünkön elmagyarázni az igaz hitet.” Cirill és Metód küldetése hamarosan szokatlanul nagy sikerrel járt – mondta katekézisében a Szentatya.

A két fivér számos nehézséggel is szembenézett a szlávok között végzett evangelizációs tevékenysége közben. Abszolút érték marad azonban munkájuk, amelyet tanítványaik folytattak. Céljuk az volt, hogy a keresztény dogmákat szláv nyelven írt könyvekben gyűjtsék össze. Ekkor jött létre a glagolita ábécé, amelyet később megalkotója nyomán neveztek el cirill írásnak.

Cirill és Metód klasszikus példája annak, amit ma „inkulturációnak” nevezünk – mondta a pápa. Minden népnek ötvöznie kell saját kultúrájával a kinyilatkoztatott üzenetet, és saját nyelvével kell kifejeznie annak üdvözítő igazságát. Ez nagy elkötelezettséget tételez fel, mivel megkívánja, hogy a fordítás során megtalálják a megfelelő szavakat, anélkül, hogy megcsonkítanák a kinyilatkoztatott Szó gazdagságát. A két fivér jelentőségteljes tanúságot hagyott örökségbe, amelyből az egyház ma is merít – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa.

A kihallgatás végén a pápa köszöntötte III. Juszef Ignace szír-katolikus pátriárkát a közel-keleti pátriárkátus küldöttségével együtt. A pápa aláhúzta, hogy élő kapcsolat áll fenn a keresztény kelet hagyománya és Róma püspöke között, majd arról biztosította a pátriárkát, hogy szüntelenül imádkozik a keleti katolikus egyházakért.