Mit jelent az úrnapi körmenet számunkra? - a pápa vasárnapi Úrangyala imádsága

XVI. Benedek pápa a vasárnapi Úrangyala imádságban Úrnapja, Krisztus szent Teste és Vére ünnepének jelentőségéről elmélkedett. Szavait mintegy negyvenezren hallgatták a napsütötte Szent Péter téren. Mit jelent az úrnapi körmenet számunkra? – kezdte beszédét a pápa.

Nemcsak liturgikus szempontok adják fontosságát, hanem jelentősége kozmikus, az eget és a földet is érinti. A mi földrészünkön legalábbis a most beköszöntő napsütéses nyári időszakhoz és a lassan beérő aratáshoz is kapcsolódik. Így aztán kötődik az úrnapi Eucharisztia a menny és a föld kenyérének jeléhez is, hiszen az eucharisztikus kenyér annak a jele, Akiben ég és föld, Isten és ember eggyé válnak. Ez pedig azt is jelzi, hogy az évszakok és a liturgikus év kapcsolata egyáltalán nem csak puszta külsőség.

Az Úrnapja, Corpus Domini ünnepe bensőleg kötődik Húsvéthoz és Pünkösdhöz, mert eleve feltételezi Krisztus halálát és feltámadását valamint a Szentlélek kiáradását. Továbbá bensőleg kapcsolódik a Szentháromság ünnepéhez. Egyedül csak azáltal, hogy az Isten maga kapcsolat, állhat velünk kapcsolatban, és mert szeretet, tud szeretni és szeretve lenni. Corpus Domini ünnepe így Isten megnyilvánulása, annak a tanúsítása, hogy az Isten szeretet. Egyedüli és sajátságos módon beszél az úrnapi ünnep az isteni szeretetről, arról ami ő maga és arról amit ő maga tesz. Azt mondja nekünk például, hogy újjászületik önmaga elajándékozásában és visszakapja magát miközben ajándékká válik, nem szűnik meg és nem fogyatkozik meg, amiként erről Aquinói Szent Tamás himnusza énekel: nec sumptus consumitur.

A szeretet mindent átalakít – mondta a pápa a vasárnapi Úrangyala imádságában – és ezáltal érthető, hogy a Corpus Domini ünnepének középpontjában a transzszubsztan-ciáció, átlényegülés áll, mint a Jézus-Szeretet jele, mely átalakítja a világot. Miközben szemléljük és imádjuk, ezt mondjuk: igen, a szeretet létezik és minthogy létezik, a dolgok jobbra fordulhatnak és mi reménykedhetünk. Ez a reménység pedig Krisztus szeretetéből ered, hogy erőt adjon nekünk élni és a nehézségeinkkel szembesülni. Ezért énekelünk, miközben a körmenetben a Legszentebb Oltáriszentséget hordozzuk: énekelünk és dicsérjük az Istent, mert miközben elrejtezett, felfedte önmagát a megtört kenyér jelében. Nekünk is szükségünk van erre a kenyérre, mert hosszú és fáradságos az út a szabadság, az igazság és a béke felé.
Végül a Szentatya a Szűzanya és az Eucharisztia kapcsolatáról szólt: „mekkora hittel és szeretettel fogadhatta és imádhatta szívében az Eucharisztiát. Mindahányszor alkalom volt ez számára, hogy Fiának egész titkát újból befogadja, a foganástól egészen a feltámadásáig. „Eucharisztikus asszonynak” nevezte tisztelt elődöm, II. János Pál pápa. Tanuljunk tőle, hogy folyton megújítsuk a Krisztus Testével való közösségünket.”

Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa az előbbi ünnepi gondolatai jegyében szólott a június 24-26-a között New York-ban tartandó konferenciáról, melyen a jelen gazdasági és pénzügyi válságról tanácskoznak. A pápa a bölcsesség és az emberi szolidaritás nevében arra kérte a résztvevőket és a közélet felelős vezetőit, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak minden személy emberi méltóságára és egyenlő módon osztozkodjanak a döntéshozói hatalom és az erőforrások felhasználásában. A Szentatya erőteljes hangon emlékeztetett az éhségtől szenvedő szármilliónyi emberre. Ez teljességgel elfogadhatatlan! – szögezte le. Éppen ezért kérte a pápa az ENSZ következő közgyűlésétől, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, melyekkel mindenki számára biztosítani tudják az alapvető élelmiszereket és az emberi méltóságot.

Végezetül a Szentatya Jézus Szentséges Szívének, a papi megszentelődés napjának pénteki ünnepére utalt ismételten, hogy ekkor kezdődik a szent páli évet felváltó papi jubileumi év. Adjon az Úr kedvező alkalmat ebben az évben a papi küldetés értékének és jelentőségének elmélyítésére!