„Az egyház realizmusa és bizalma válság idején” – az európai püspökök zágrábi találkozója
Az Európai Püspöki Konferenciák képviselői június 9-én a horvát fővárosban gyűltek
össze, hogy tanácskozzanak a globális méretű gazdasági, pénzügyi válságról. A földrész
22 püspöki konferenciájának képviseletében 37 küldött főpásztor illetve püspökkari
szakértő vett részt az összejövetelen. A találkozót az Európai Püspöki Konferenciák
Tanácsa (CCEE) a horvát püspöki konferenciával közösen szervezte. A házigazda szerepét
a zágrábi érsek, Josip Bozanic bíboros, a CCEE egyik helyettes elnöke töltötte be.
Köszöntő beszédében rámutatott: az egyház mindig felelősnek érzi magát, hogy
válaszoljon azokra a kihívásokra, amelyek az emberi életet, a személy méltóságát,
a közjót, a munkához való jogot, a sebezhető társadalmi rétegek védelmét érinti. Az
egyház ismételten leszögezi a személy központi szerepét, megvédi a hit nyilvános,
közéleti jellegét és fáradhatatlanul emlékezteti a társadalmat azokra az értékekre,
amelyek nem képezhetik alku tárgyát, mivel nem emberi eredetűek. Az egyház továbbá
elkötelezi magát arra, hogy felelősen hozzájáruljon a társadalmi problémák megoldásához.
Az európai püspöki konferenciák képviselői a zágrábi értekezleten megvitatták
a jelenlegi súlyos társadalmi-gazdasági válsággal kapcsolatos jelenségeket, elmélyült
tanulmányokat folytatva kicserélték tapasztalataikat, és közös stratégiákat kerestek.
Céljuk az volt, hogy hatékony együttműködést teremtsenek a szociális kérdésekkel foglalkozó
egyházi szervek és struktúrák között. A jelenlegi válság ugyanis azt tanítja, hogy
csak mindenki közös összefogásával lehet túljutni rajta – olvassuk a zágrábi találkozó
záróközleményében.
Giampaolo Crepaldi püspök, a „Iustitia et Pax” Pápai Tanács
titkára előadásában rámutatott: a dikasztérium elsősorban irányító szerepet tölt
be. Az egyes püspökkari bizottságok, egyházmegyei hivatalok feladata az operatív szervezőmunka,
a szociális lelkipásztorkodás rendszeressé tétele. Az egyház szociális tevékenysége
nem merül ki a szeretetszolgálatban, hanem az a célja, hogy a társadalmi életet áthassa
az evangéliumi tanítással. Meg kell találni a módját annak, hogy a katolikus hívek
magukévá tegyék az egyház társadalmi tanításának gazdag örökségét. Ebben az értelemben
nagyon fontosak az egyes országokban megrendezésre kerülő társadalmi, szociális hetek.
Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke beszédében hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek
tapasztalata azt mutatja, hogy az egyes egyházi szervezetek, bizottságok, hivatalok
közötti együttműködés új formáit kell kialakítani. A szolgálatok és karizmák egymást
kiegészítő jellege ugyanis magából az egyház természetéből fakad.
Az egyház
a politikát és mindazt, ami a társadalmi életet illeti, Istennek és Isten nevében
az embernek tett szolgálata szerves részének tekinti. Bármilyen kísérlet, ami arra
irányul, hogy elválassza a lelkipásztori küldetést vagy evangelizálást a szociális
problematikáktól, súlyos tévedés lenne. Azt a látszatot keltené, mintha a társadalmi
igazságosságnak semmi köze sem lenne a hithez, vagy azt sugallná, hogy nem Isten a
történelem Ura. Erdő Péter bíboros arra szólította fel az európai püspöki karok „Igazságosság
és béke” bizottságait, hogy tetteikkel prófétaként öntsenek bizalmat korunk embereibe,
különösen a védtelenekbe. Erdő Péter bíboros azt javasolta, hogy a CCEE keretein belül
specifikusan erre a célra hozzanak létre egy püspöki bizottságot.