Isten Szolgája, II. János Pál 30 évvel ezelőtti zarándoklatára emlékeztek Jasna Góra-ban - Marian Waligóra pálos atya helyszíni tudósítása

A II. János Pál pápa első Jasna Góra-i zarándoklatának 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeknek mindenekelőtt lelki tartalmuk van. A programok alapja hálaadó imádság. II. János Pál, amikor első alkalommal tért vissza szülőföldjére pápaként, természetes volt, hogy eljön Jasna Góra-ra is.

A pápa szívének igényéből fakadt ez a látogatás „Lengyelország lelki fővárosába”. Nemcsak gyermekkorából ismerte a czestochowa-i kegyhelyet, hanem ide zarándokolt rendszeresen pápává választása előtt is. Jól ismerve a lengyel történelmet, Jasná Góra-t választotta ki az Istennel való személyes találkozás színhelyévé, Mária szívén át. Amikor először volt itt, mint pápa 1979. június 4-én ezt mondta: „A lengyel nép fiának hivatása a péteri székben bizonyos értelemben szorosan kapcsolódik ehhez a szent helyhez. Ezen a kegyhelyen nagy reménnyel tudom újra mondani: Totus Tuus”.

Első homíliáját, amit pápaként mondott II. János Pál Jasná Górá-n ezekkel a szavakkal fejezte be: „Elkötelezett hívő (Zawierzenia) vagyok, itt tanultam meg azzá lenni”.
Ahogy a pálosok visszaemlékeznek erre az eseményre, természetes volt számukra, hogy ha pápa eljön Lengyelországba, biztosan eljön Jasná Góra-ra is. Erre a nem mindennapi eseményre már abban a pillanatban megkezdték az előkészületeket, mihelyt megtudták, hogy a Szentatya elzarándokol szülőföldjére A szervezés súlya teljes egészében a „fehér barátok” vállára nehezedett. Erre így emlékezik P. Józef Płatek, akkori generális atya: „Nem hogy segítettek volna, hanem inkább akadályokat gördítettek elénk.”

II. János Pál pápa mindenek előtt azért jött Jasna Góra-ra, hogy találkozzon Isten Anyjával, neki adja magát és felajánlja neki az egyházat és az egész világot. Kifejező jele ennek a pápai aktusnak az volt, amikor 1979-ben felajánlotta Isten Anyjának az egyházat és az egész világot. Ezt ő maga nevezte el „új Jasna Góra-i” felajánlásnak. A pápai felajánlás szavait a csodás kép kegykápolnájának bejárata előtt helyezték el a falra. Az egyház Anyja iránti szeretetének legmagasabb pápai elismerése volt az az arany rózsa, amelyet később adományozott a kegyhelynek, és amelyet a Jasna Góra-i Szűzanya csodás képe mellett lett helyeztek el. II. János Pál pápa három napot töltött Jasna Góra-n 1979. június 4-től 6-ig. 21 beszédet és elmélkedést mondott, részt vett a lengyel püspöki kar megnyitó ülésén, de mindenekelőtt találkozott szerzetesnővérekkel, fiatalokkal, betegekkel, kispapokkal, tanárokkal és diákokkal. Stanisław Novák czestochowai érsek felhívta a figyelmet arra, hogy a pápának Jasna Góra saját szószéke volt egész Lengyelország számára Aláhúzta, hogy ahogy harminc évvel ezelőtt, úgy most is imádkozni jövünk össze az Egyházért és a Szentatyáért.

Az évfordulót június 6-án, szombaton ünnepelték meg Jasna Góra-n. A hívek körmenetben haladtak végig a Legszentebb Szűz Mária fasoron a czestochowai katedrálistól indulva Jasna Góra-ra. A szabadtéri oltárnál este 7 órakor szentmisét mutattak be, majd 9 órakor kerül sor a hagyományos Mária-fohász, az ún. „Apel” elimádkozására. Ezt követően II. János Pál szobránál rövid tűzijátékkal adnak hálát Istennek a lengyel pápáért, és szülőföldjén tett első apostoli látogatásáért.