XVI. Benedek Nursziai Szent Benedekhez fűződő sajátos kapcsolata

Szent Benedek a jelenlegi pápának nemcsak a nevében, hanem szívében is jelen van. 2005. áprilisában, néhány nappal megválasztása előtt, Joseph Ratzinger bíboros Subiaco-ban, a Szent Banedek ikertestvéréről, az ugyancsak szent Skolasztikáról elnevezett kolostorban emlékezetes beszédet mondott a keresztény hit örökös értékéről, szemben korunk racionalista kultúrájának korlátaival. „Szükségünk van olyan emberekre, mint amilyen Nursziai Szent Benedek volt” – mondta akkor a későbbi pápa. Szent Benedek az erkölcsi züllés és dekadencia korában várost alapított a hegyen, egyesítve azokat az erőket, amelyekkel új világot hozott létre. Szükség van olyan emberekre, akik Szent Benedek példáját követve Istenre szegezik tekintetüket, hogy megtanulják az igazi emberséget.

Három héttel később, április 27-én, az új pápa a Szent Péter téren tartotta meg első általános kihallgatását. Elemezte névválasztását, hangsúlyozva, hogy a nyugati szerzetesség alapítója rendkívül nagy tiszteletnek örvend szülőföldjén, Bajorországban. „Szent Benedek alapvető vonatkozási pontot jelent Európa egysége szempontjából, továbbá erőteljesen emlékeztet arra, hogy nem mondhatunk le a földrész kultúrájának és civilizációjának keresztény gyökereiről” – mondta akkor a Szentatya. Idézte Szent Benedek Regulájának intelmét, miszerint a szerzetesek semmit se helyezzenek Krisztus elé. A pápa péteri szolgálata kezdetén így fohászkodott Szent Benedekhez: segítsen bennünket, hogy létünk középpontjában szilárdan megőrizzük Krisztust. Ő álljon az első helyen minden gondolatunkban, minden tettünkben.

A pápa Szent Benedek példájának időszerűségéről szólt 2008. szeptemberében a párizsi Szent Bernát kollégiumban is a művelődés világához intézett beszédében. Az európai kultúra a nyugati szerzetesség termékeny talajában gyökerezik. A szerzetesek Istent keresve alapoztak meg egy új civilizációt. „Querere Deum – Istent keresni és hagyni, hogy Ő megtaláljon bennünket” – ma ugyanúgy fontos, mint a múltban – mondta a pápa. Figyelmeztetett a pusztán pozitivista kultúra veszélyeire, amely nem foglalkozik Istennel. Ez ugyanis az emberiség összeomlásához vezethet. Az európai kultúrát Isten keresése alapozta meg és az a készség, hogy meghallgassuk Őt, továbbra is minden kultúra alapja marad.
Tavaly szeptemberben, amikor a világ összes bencés apátját fogadta, XVI. Benedek arra szólította fel őket, hogy kompromisszumok nélkül hirdessék Isten elsőbbségét, különösen az egyre inkább elvilágiasodó kultúrában.

„Monostoraitokban elsőként újítsátok meg és mélyítsétek el nap, mint nap a Krisztussal való személyes találkozást. Krisztus legyen vendégetek, barátotok és társatok. A monostorokba ma is azért látogatnak az emberek, hogy keressék Istent, hogy megtanulják felismerni Krisztus jelenlétének, szeretetének és irgalmasságának jeleit.”
A pápa szüntelenül arra buzdítja az eltévelyedett Európát, hogy identitását keresve tekintsen Szent Benedekre és kövesse tanítását. 2008. április 9-én, az általános pápai kihallgatáson leszögezte: „Egy új és tartós egység megteremtéséhez természetesen politikai, gazdasági és jogi eszközökre van szükség. Azonban nélkülözhetetlen az etikai és spirituális megújulás is, amely a földrész keresztény gyökereiből merít, másként nem építhetjük újjá Európát. Miközben a valódi haladásra törekszünk, ma is hallgassuk meg Szent Benedek Reguláját, vezessen bennünket utunkon. A szent szerzetes továbbra is igazi tanítómesterünk, akitől megtanulhatjuk a valódi humanizmus művészetét” –tanítja XVI. Benedek pápa.