„Matteo Ricci jezsuita misszionárius ma is követendő példa a kultúrák közötti párbeszédre”
– írta Benedek pápa
A Szentatya május 6-i keltezéssel levelet intézett Claudio Giuliodori maceratai püspökhöz
a P. Matteo Ricci halálának 400. évfordulójára emlékező jubiláris év megnyitása alkalmából.
A jezsuita misszionárius, aki 28 éven át hirdette az Evangéliumot Kínában, a közép-olaszországi
Marche- tartomány székhelyén, Macerata városban született 1522. október 6-án. 1610.
május 11-én hunyt el Pekingben. A maceratai egyházmegyében május 11-én kezdődött meg
a misszionárius halálának közelgő negyedik centenáriumára emlékező ünnepségsorozat.
A Szentatya levelét május 17-én, vasárnap olvasták fel a maceratai székesegyházban
azon a szentmisén, amelyet Claudio Giuliodori püspök mutatott be.
A pápa emlékeztet
rá: Matteo Ricci atya mély hittel, rendkívüli kulturális és tudományos felkészültséggel
életének nagy részét annak szentelte, hogy gyümölcsöző párbeszédet kezdeményezzen
Nyugat és Kelet között. Ezzel egyidejűleg jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Evangélium
meggyökerezzen a kínai nép kultúrájában. Példája ma is követendő az európai és kínai
civilizáció termékeny találkozásának elősegítésére. A pápa csatlakozik mindazokhoz,
akik megemlékeznek Macerata nagylelkű fiáról, aki az egyház engedelmes szolgája, Krisztus
Evangéliumának bátor hírnöke volt. Intenzív tudományos és spirituális tevékenységéhez
társult az a rendkívüli képessége is, hogy nagy tiszteletben tartotta a kínai kulturális
és spirituális hagyományokat. Ez a magatartás különböztette meg küldetését, amely
arra irányult, hogy keresse az összhangot a nemes, ezeréves kínai civilizáció és a
keresztény újdonság között. A kereszténység minden társadalomban a megszabadítás és
a hiteles megújulás kovásza, hiszen az Evangélium az üdvösség egyetemes üzenete. Minden
emberhez szól, bármilyen kulturális vagy vallási közegben éljenek is.
Matteo
Ricci jezsuita misszionárius apostolkodását prófétaivá tette az a mély rokonszenv,
amelyet a kínaiak iránt érzett. A barátságról szóló értekezése nagy sikert aratott
már első, 1595-ös kiadásakor. Barátságát a helyi lakosság viszonozta – írja levelében
a pápa. Ricci atya a nehézségek és értetlenségek ellenére haláláig hűséges kívánt
maradni evangelizáló stílusához. Munkájában tudományos módszereket alkalmazott. Lelkipásztori
stratégiáját egyrészt arra alapozta, hogy tiszteletben tartotta a keresztény hitre
tért kínaiak egészséges helyi szokásait, másrészt tudatában volt annak, hogy a kinyilatkoztatás
ezeket még inkább érvényre juttatja és kiegészíti. Távolbalátó inkulturációs tevékenységének
részét alkotta, hogy folyamatos kapcsolatban állt az ország értelmiségével.
A
jubileum legyen jó alkalom arra, hogy Olaszországban és Kínában elmélyítsék Matteo
Ricci atya személyiségét és művét. Példáját követve közösségeink, amelyekben különböző
kultúrájú és vallású emberek élnek együtt, növekedjenek a befogadás és a kölcsönös
tisztelet gyakorlásában – írja a maceratai püspökhöz intézett levelében XVI. Benedek
pápa, áldását adva a jubiláló egyházmegyére.