Afrika jobban ellenáll a globalizációnak, mint a nyugati kultúrák
„Az új evangelizáció lehetőségei a globalizáció szempontjából és azok hatása az afrikai
kultúrára.” Ezzel a címmel mutatták be azt a könyvet, amely összegyűjti a tavaly
Tanzániában tartott konferencia tapasztalatait. A kötet azzal a céllal készült, hogy
új lendületet adjon a kulturális pasztorációnak. Az Urbaniana Pápai Egyetemen rendezett
könyvbemutatón részt vett Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke
is
A globalizáció egyfajta feledékenységet okoz, ahogyan az az európai kultúrákban
is bekövetkezett. Egy újfajta horizont nyílik meg, amely mindig egyre szabadabbnak
tűnik, és azt sugallja, hogy felejtsük el gyökereinket, felejtsük el saját értékes
gondolatainkat. Pozitív oldala azonban, hogy létrehoz egy olyan közös nyelvet, amelybe
az afrikai kontinens is bekapcsolódhat a többi kontinenssel együtt és megismerheti
a modernség teljességét. A könyv bevezetőjében Ravasi érsek magyarázza a globalizáció
kifejezést, amely egyre jobban terjed az afrikai kultúrákban.
Nemcsak az afrikai,
de az ázsiai kontinensen is, érezhető a globalizáció féktelen szele, amely főként
az Egyesült Államokból és Európából érkezik. Ez az áramlat megpróbálta fölforgatni
a helyi kultúrákat, átformálni, sőt egészen ledönteni őket, egy újfajta homogén világképet
vezetve be, amely inkább egy szürke sivataghoz hasonlít, amelyet a gazdaság, a pénzügyek,
a tudomány és a technika törvényei irányítanak. Azt kell azonban megállapítanunk,
hogy az afrikai kultúra ellenállt, és a helyi jellegzetességekkel gazdagítota a globalizáció
áramlatait.
A nyugati világ értékvesztésével ellentétben Afrika azt bizonyítja,
hogy van identitása és értékei. Ezt bizonyítja az az afrikai mondás is amely így hangzik:
„ Mindig akassz fel egy csillagot az ekére.” Ez a mondás arra emlékeztet minket, hogy
nem létezik kizárólag a termelékenység. Természetesen létezik az eke, de azon túl
létezik egy tündöklő, misztikus világ is, a transzcendencia. Az afrikaiak egy másik
értéke az, hogy szimbolikusan is tudnak beszélni. És van egy sajátságos afrikai filozófia,
életfelfogás, és lelkiség, amely emlékeztet minket nyugatiakat, hogy elvesztettük
mindazt a gazdagságot, amely kétezer éven keresztül a keresztény és a görög-latin
hagyományt jelentette.