„Zarándokként jövök Jordániába, hogy felkeressem a szent helyeket!”- mondta az ammani repülőtéren XVI. Benedek pápa

A jordán Hasemita Királyság történelemben gazdag földje számos ősi civilizációnak adott otthont; nagy vallási jelentőséggel bír zsidók, keresztények és muzulmánok számára egyaránt. A pápa jókívánságait fejezte ki II. Abdullahnak, trónra lépése 10. évfordulója alkalmából. Köszöntötte a jelenlévő püspököket, akikkel szombaton este vesperást tart a Szent György székesegyházban, illetve vasárnap szentmisét mutat be a város nemzetközi stadionjában.

„Zarándokként érkeztem Jordániába” – mondta a pápa. Azért jött el közéjük, hogy lerója tiszteletét azokon a szent helyeken, amelyek nagy szerepet játszottak kulcsfontosságú bibliai eseményekben. Felkeresi a Nébó-hegyet, ahová Mózes elvezette népét, hogy megpillanthassa a földet, amely később a zsidók hazája lett. Mózes ezen a helyen halt meg és itt nyugszanak földi maradványai. Betániában, a Jordán folyón túl, Keresztelő Szent János prédikált és tett tanúságot Jézusról. Annak a folyónak a vízében keresztelte meg az Urat, amelyről az ország a nevét kapta. A Szentatya örömmel utalt rá, hogy jordániai tartózkodása során megáldja azoknak a templomoknak az alapköveit, amelyeket az Úr megkeresztelkedésének hagyományosan tisztelt helyén építenek majd fel. Annak a lehetősége, hogy a jordániai katolikus közösség nyilvános istentiszteleti helyeket építhet, annak a jele, hogy az ország tiszteletben tartja a vallást. A pápa elismerését fejezte ki ezért, hozzátéve, hogy a vallásszabadság alapvető emberi jog. A Szentatya azért imádkozik, hogy az elidegeníthetetlen emberi jogok tiszteletben tartása széles körben megvalósuljon nemcsak a Közel-Keleten, hanem a világ minden részén.

A pápa mély tisztelettel fordult Jordánia muzulmán közösségéhez is. Értékes kezdeményezésnek nevezte a néhány évvel ezelőtt született ún. Ammani Iszlám illetve Vallásközi Üzenetet, amely egyaránt II. Abdullah király nevéhez fűződik. (Az első a különböző iszlám irányzatok közös alapelveit szögezte le, míg a második a muzulmánok, keresztények és zsidók közötti egyetértést célozta). Ezek a dicséretes kezdeményezések hozzájárultak ahhoz, hogy erősödjön a nyugat és a muzulmán világ civilizációinak szövetsége, megcáfolva azokat a nézeteket, miszerint az erőszak és a konfliktus elkerülhetetlen. A jordán király évek óta élen jár a közel-keleti béke előmozdításában, bátorítja a vallásközi párbeszédet, támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek az izraeli-palesztin konfliktus igazságos megoldására irányulnak. Befogadja továbbá a szomszédos Irakból érkező menekülteket és küzd a szélsőséges irányzatok ellen.

A pápa felidézte az uralkodó apja, az 1999-ben elhunyt jordániai király emlékét is. A Szentatya a muzulmán vallási vezetőkkel, a diplomáciai testület tagjaival és az egyetemi rektorokkal szombaton éppen abban a mecsetben találkozik, amely Husszein király nevét viseli. A katolikus-muzulmán fórum tavaly ősszel Rómában megtartott szemináriumán a résztvevők azt vizsgálták meg hogy mennyire központi szerepet tölt be a két vallás hagyományában a szeretet parancsolata– emlékeztetett rá a pápa. Annak a reményének adott hangot, hogy látogatása, valamint a keresztények és muzulmánok közötti kapcsolatok javítására irányuló kezdeményezések nyomán mindnyájan növekednek majd a Mindenható Isten és az egymás iránti szeretetben. Isten áldja meg bőséggel és békével egész Jordániát – mondta végül XVI. Benedek pápa.