A vallásoktatás nagy esélyt jelent Európa számára – az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa értekezletének sajtónyilatkozata

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kezdeményezésére tartották meg május 4-én a Franciaország keleti határán fekvő Strasbourg-ban 200 szereplő részvételével az európai vallásoktatás értekezletét. Az Európa Tanácsnál, az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering védnöksége alatt zajló megbeszélést éppen azért hívták össze, hogy bemutassák az európai vallásoktatásról végzett felmérés eredményeit. Az Elledici olasz kiadó kötet formájában is közzétette, francia, angol és német nyelvű CD-vel együtt a felmérés összesítését. A tanácskozáson részt vettek a tagállamok nagykövetei, az Európa Tanács és az Európai Parlament képviselői, katolikus hitoktatók nagyszámban, az Európai Püspöki Konferenciák küldöttei, akik más keresztény felekezetek és vallások képviselőivel együtt ténylegesen kiértékelték a vallásoktatási felmérés eredményeit. (A tanácskozást kezdeményező Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE), amelyhez 33 európai püspöki konferencia tartozik, Erdő Péter bíboros elnöksége alatt áll, a két helyettes elnök pedig a horvát Josip Bosanic és a francia Jean-Pierre Ricard bíborosok.)

A strasbourg-i értekezlet zárónyilatkozata összefoglalja az elhangzott előadásokat, köztük elsősorban is Erdő Péter bíboros eszmefuttatását. Mivel ezt már részletesebbe ismertettük korábbi műsorunkban, most a bíboros beszédéből azt a gondolatot emeljük ki, miszerint nélkülözhetetlen az iskolai vallásoktatás ebben a súlyos válsággal küzdő mai Európában, amely a gazdasági és politikai nehézségek mellett kétségbe vonja az értékeket és az élet értelmét is.

Aldo Giordano olasz prelátus, az Európa Tanács állandó szentszéki megfigyelője a hitoktatás hármas szerepét emelte ki: a vallás társadalmi és politikai vetülete miatt döntő szerepet játszik a népek együttélésében, elengedhetetlen az identitás meghatározásában és végül a vallás választ tud adni arra, ami a mai társadalom egyik legnagyobb kihívása, azaz arra, hogy van-e értelme az életnek. Az olasz pap emlékeztetett arra a riasztó tényre is, hogy 15 európai országban a gyermekek és fiatalok halálának első oka az öngyilkosság.

Az Olasz Püspökkari Konferencia főtitkára, Mariano Crociata prelátus nézete szerint az új Európa nem épülhet fel hagyományok, identitástudat, közösnek érzett értékek és eszmények nélkül. Az Európai Tanács nevelési, kulturális, ifjúsági főigazgatója, Gabriella Battaini Dragoni arra emlékeztetett, hogy a Tanács a legrégibb a kormányközi európai intézmények között, amely 47 országból 800 millió személyt képvisel. Véleménye szerint a nevelés nagy lehetőséget jelent arra, hogy a fiatalok megtanuljanak multikulturális és laikus társadalomban élni, amely három alapelven keresztül – emberi jogok, pluralista demokrácia és jogállamiság – biztosítja a lelkiismereti szabadságot, valamint a vallások és az állam nem diszkriminatív önállóságát.

Ján Figel, szlovák politikus aki az Európai Bizottságon belül az ifjúsági nevelés megbízottja azt emelte ki, hogy a nevelés lényegében még a nemzeti államok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság a maga részéről a minőségi oktatásra-nevelésre törekszik pl. az Erasmus, a Socrates és a Leonardo programokon keresztül, amelyek hasznosak a fiatalok mobilitása szempontjából is.

Végül Piotr Mazurkievicz lengyel pap, a COMECE főtitkára a nemzeti államok nevelési kompetenciájának kérdésével foglalkozott és azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok oktatása nem korlátozódhat csupán gazdasági sikerekre, hanem a személy és a társadalom igazi és teljes fejlődését kell megcéloznia.