„Tiszteletben kell tartani a vallásszabadságot Európában” – Erdő Péter bíboros strasbourgi előadása

A vallások szerepe az emberek életében és az oktatás célkitűzése – ezzel a címmel mondott beszédet Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke május 4-én, hétfőn délután az Európa Tanács strasbourgi székházában. A nemzetközi szervezet alapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal konferencián azt vitatták meg, hogy milyen jelenleg Európában a neveléshez, oktatáshoz való jog, valamint a vallásszabadság helyzete.

Erdő Péter bíboros beszédében utalt a földrész különböző országaiban ebben a témában végzett felmérésre, amely megállapította: a hittan tanítás a közoktatásban jog és olyan szolgáltatás, amelyre családok milliói tartanak igényt. A katolikus egyház arra törekszik, hogy lehetőségeihez képest válaszoljon erre a szükségletre. A vallásoktatás helyzetét vizsgáló felmérés egyben arra is rávilágított, hogy ennek a jognak az elismerése nem mindig önmagától értődő. Egyes országokban még jogi nehézségek akadályozzák, a vallások szabad és nyílt oktatását. A vallásszabadsággal együtt jár az a jog, hogy a hívek szabadon kinyilvánítsák önazonosságukat és hitüket, tiszteletben tartva a másvallásúakat és az ateistákat.

Az egyház nem kér kiváltságokat vagy előnyöket – folytatta beszédében Erdő Péter bíboros. Tudatában van annak, hogy a vallásszabadság tiszteletben tartása alapvető kérdés, valamint annak is, hogy egyetlen hitet sem lehet senkire rákényszeríteni. Az emberi jogok alapja a személy sérthetetlen méltósága, amely megelőz minden jogi döntést. Ezt a méltóságot minden egyes személy fogantatása pillanatában elnyeri. A társadalomnak pedig kötelessége, hogy elismerje ezt a méltóságot és a személy értékét. Azok, akik hosszú éveken át éltek olyan rendszerben, amely ellenőrizte és korlátozta cselekvési szabadságukat, tudják, mennyire könyörtelenek lehetnek a szabadság elleni merényletek. Megpróbálják uralni a személyeket és gondolkodási módjukat, az emberek életét a félelem, az erőszak vagy az ideológiák révén akarják ellenőrizni. Ezáltal a személy méltósága ellen követnek el merényletet, azt tárggyá vagy egy hatalom szolgálatában álló eszközzé fokozzák le – mondta beszédében Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a család a nevelés bölcsője. A Teremtő terve szerint minden gyermeket mindenekelőtt az őt szerető személyeknek kell nevelniük. A természet rendje szerint ez a család és nem a közintézmények.

Nyilvánvaló mindenki számára, hogy az ateista diktatúrák, mint a nácizmus és a kommunizmus kísérletei, hogy betiltsák, vagy felszámolják a vallást, súlyos bűncselekményt jelentenek az emberiség ellen. A laicista felfogás, amely a vallásról alkotott nézetét rá akarja kényszeríteni a társadalmakra, azt állítva, hogy a vallásnak a magánszférában kell maradnia, szintén nem tartja tiszteletben a szabadság közösségi szempontját. Ez alapjában véve azt jelentené, hogy Istennek, ha létezik, nincs semmi köze a társadalmi élethez. Ennek következtében pedig a hit olyan valami, aminek nincs hatása a valós életre. Ezek a nézetek elvitatják Istentől azt a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon az általa teremtett valósággal.

A kultúra közösségi dimenziójára utalva Erdő Péter bíboros megállapította: a helyesen megélt vallásos tapasztalat nem vezet intoleranciához. Éppen ellenkezőleg: az Istennel való találkozás élménye nagy belső békét eredményez. Ugyanakkor erkölcsi kötelességként jelentkezik arra, hogy a jót tegyük. Lehetővé teszi a népek, kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdítását. Világos vallási önazonosság, világnézet tudatában jobban tudjuk tisztelni mások identitását – fejtette ki strasbourgi beszédében Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.