Bertone bíboros Lengyelországba látogatott

Április 30. és május 3. között Tarcisio Bertone bíboros államtitkár a kelet-európai országban tartózkodott. Útjának első állomása Lublinba vezetett, ahol április 30-án délelőtt szentmisét mutatott be a II. János Pálról elnevezett katolikus egyetemen. A szertartás végén díszdoktori címmel tüntették ki. A délután folyamán Bydgoszcz-ban újabb szentmisét mutatott be Jan Romeo Pawlowski püspöké szentelése alkalmából, akit XVI. Benedek, Kongó és Gabon apostoli nunciusává nevezett ki.

Május 2-án Bertone bíboros Gdanszkban felszentelte az Isteni Gondviselésről elnevezett templomot, amelyet hálából építettek II. János Pál pápaságáért. Az este folyamán Czestochowában, a Jasna Góra-i kegyhelyen részt vett a Fekete Madonna kegyképe előtti Mária-imádságon.
Május 3-án, vasárnap délelőtt a szentélyben a vatikáni bíboros államtitkár szentmisét mutatott be a „Lengyelország királynője” nemzeti ünnep és a Pálos rend neves évfordulója alkalmából. Ugyanis ezen az emléknapon zárultak le a magyar alapítású Pálos szerzetesrend pápai jóváhagyása 700. évfordulójára szervezett jubileumi év és Szent Ágoston regulája átadásának ünnepi szertartásai.

Az ünnepi szertartáson mondott homíliájában Bertone bíboros megemlékezett II. János Pálról, aki 1978-ban még pápává választása előtt ezen a napon szentmisét mutatott be a kegyhelyen. Akkori homíliájában Karol Wojtyla bíboros kifejtette, hogy Lengyelországban a helyi egyház miért ajánlotta fel önmagát a „szeretet rabszolgájaként” Isten Anyjának. A vatikáni bíboros államtitkár utalt Stefan Wyszynski bíborosra és máriás lelkületű tevékenységére, amely szilárd alapot talált a Jasna Góra-i kegyhelyen. 33 éves prímási szolgálata során Isten Anyjának jelenlétét ragyogó jellé tette a helyi egyház és a lengyel nép életében.
A Jasna Góra-i Szűzanya a nemzeti szabadság és a lengyelek vallási érzületének jelképévé vált. XI. Piusz pápa 1924-ben jóváhagyta a Lengyelország királynője ünnepet és engedélyezte, hogy május 3-án tartsák emléknapját, amely az 1791-es lengyel alkotmány kihirdetésének napja. Később XXIII. János Lengyelország fővédőszentjének hirdette ki Máriát, Szent Adalbert és Szent Szaniszló mellett.

Bertone bíboros ezt követően hangsúlyozta, hogy a kegyhely története szorosan összekapcsolódik a Pálos rendével, amelynek tagjai Remete Szent Pál követői. A pálosok 700 éves története szenvedésben és vértanúságban gazdag, különösen az európai török hódítás idejéből. Értékes tevékenységüket ma számos helyen végzik, többek között Magyarországon. A vatikáni államtitkár rámutatott, hogy Lengyelország a pálos hivatás állandó forrása. Homíliája végén azt kérte az Úrtól: erősítse meg a pálos rendet a hitben és hivatásukban, hogy a béke és a kiengesztelődés eszközei lehessenek az egyházban és az egész világon egyaránt.