Az emberi jogok végső fokon Istenben gyökereznek – mondta XVI. Benedek

Hétfőn délben a Szentatya fogadta a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésének tagjait. Először Mary Ann Glendon, harvardi jogprofesszor, az akadémia elnöke köszöntötte a pápát. Felidézte, hogy az elmúlt napok tanácskozásai során megvizsgálták, hogy a személy méltósága és a közjó hogyan jut kifejezésre az egyetemes emberi jogok koncepciójában. Megállapította, hogy a mai világban a személy méltóságát fenyegető számos kezdeményezés az emberi jogok álcájában jelenik meg. Feltárták az emberi jogok védelmének kiszélesedő körét azért, hogy el tudják különíteni melyek azok az új jogi kérelmek, amelyek az emberi kiteljesedés elősegítéséhez vagy gátlásához vezetnek.
XVI. Benedek beszédében hangsúlyozta: az egyház mindig is osztotta azt a véleményt, hogy az alapvető jogokat meg kell erősíteni. Egyetemes elismerést kell, hogy nyerjenek, mert az ember természetének szerves részét képezik, aki Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Krisztus üzenete megmutatja, hogy mindenki – függetlenül társadalmi és kulturális körülményeitől – természetéből fakadóan megérdemli a szabadságot.

Az emberi jogok nem hitigazságok, de további megerősítést nyernek a hitből. A természetjog egyetemes útmutató, amely mindenki által elismerhető. Ez alapján minden ember kölcsönösen megértheti és szeretheti egymást. Az emberi jogok végső fokon Istenben gyökereznek, aki minden személyt intelligenciával és szabadsággal teremtett. Ha ezt a szilárd etikai és politikai alapot figyelmen kívül hagyjuk, az emberi jogok törékennyé válnak, mivel elvesztik erős alapjukat.

Az egyház tevékenységét az emberi jogok előmozdítása terén a racionális gondolkodás is alátámasztja, mivel ezeket a jogokat minden jóakaratú ember képviselheti vallási kötődésétől függetlenül. Az értelemnek azonban folyamatos megtisztulásra van szüksége a hit által, mivel egy bizonyos etikai vakság veszélyének van kitéve az erkölcsi rendetlenség és a bűn miatt. Az emberi jogokat minden nemzedéknek és egyénnek újra sajátjává kell tennie, hiszen az emberi szabadság mindig törékeny. A személynek szüksége van a feltétel nélküli reményre és szeretetre, amelyet csak Istenben találhatunk meg. Beszéde végén a Szentatya utalt a jelenlegi szociális problémákra. Kiemelte a kirívó ellentétet az egyenlő jogok hirdetése és az ezek elnyeréséhez szükséges hozzáférés egyenlőtlensége között. A világ lakosságának egyötöde éhezik, ezért biztosítani kell a megfelelő élelmiszerkészletet, az alapvető erőforrások, mint a víz és az energia védelmét. Ehhez a nemzetközi vezetők együttműködésére van szükség. Legyenek készek a természetjog tiszteletben tartására, a szolidaritás és a szubszidiaritás előmozdítására a Föld legszegényebb régióiban. Ezek ugyanis a leghatékonyabb stratégiák a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésére és a világszintű biztonság növelésére – zárta beszédét XVI. Benedek, amelyet a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésének tagjaihoz intézett.