Megkezdődött a Pápai Társadalomtudományi Akadémia 15. plenáris ülése
A katolikus társadalmi tanítás és az emberi jogok – idén ezzel a témával foglalkozik
a neves tudósokból álló testület. Isten a legfőbb forrása a személy méltóságának és
alapvető jogainak. A május 1-5. közötti tanácskozáson megvizsgálják a jog és a szabadság
viszonyát. Részletesen tárgyalják az élethez, a családhoz, a személy integritásához,
a lelkiismereti szabadsághoz és a valláshoz való jogot. Az Emberi Jogok 1948-ban kiadott
Egyetemes Nyilatkozata nem zárta ki a transzcendens távlatot, amely a későbbi ENSZ
dokumentumokban azonban már nem jelenik meg a jogok témakörét illetően. Ezen változások
figyelembe vételével az idei plenáris ülés célja, hogy hangsúlyozza a katolikus társadalmi
tanítás sajátosságát. Ez ugyanis a személy méltóságának fogalmán alapszik, amelyet
a másokkal való kapcsolatban és a világegyetem javaival való kölcsönös viszonyban
vizsgál. A téma megvitatásához kiinduló pont XXIII. János „Pacem in Terris” k. enciklikája.
Ebben a pápa megállapítja: az egyház megerősíti, hogy az emberi jogok az erkölcsi
természetjogban gyökereznek és pontos antropológiai alapokon nyugszanak. Aláhúzza
továbbá a jogoknak a kötelességekkel és a felelősséggel való összefüggését.
A
mai társadalomban a személy és etikai cselekvésének alapvető meghatározói meggyengültek.
Az erkölcsi természetjog, amely az emberi jogok biztosítéka, összeütközésbe került
egy vele ellentétes, pozitivista gondolkodással. Ez a társadalom illetve az állampolgárok
többségének álláspontját tekinti a polgári jog végső forrásának. Az etikai relativizmusban
gyökerezik, amelyet gyakran a demokrácia meghatározó feltételének tekintenek, mondván,
hogy ez biztosítja a toleranciát és a személyek kölcsönös tiszteletét.
A Pápai
Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésén áttekintik az emberi jogok történelmi
fejlődését. Figyelmet szentelnek az államok és magánszemélyek felelősségének abban,
hogy mennyire követik a jogok védelmét a globalizált társadalomban. Az emberi jogok
tiszteletben tartásának és alkalmazásának vizsgálata során utalnak olyan kérdésekre,
mint a Nemzetközi Törvényszék intézkedései és a népirtás bűnténye. A világ minden
részéről érkezett neves tudósok érintik még az államok szuverenitása, a humanitárius
beavatkozás kérdését, a népek védelmének felelősségét, a nemzetközi és a nem kormányzati
szervezetek szerepét az ellenőrzés tevékenységében.
A Pápai Társadalomtudományi
Akadémia tagjai és a plenáris ülés felszólalói között van Mary Ann Glendon, harvardi
jogprofesszor, az USA volt szentszéki nagykövete, Rocco Buttiglione, olasz politikus,
Janne Haaland Matlary, korábbi norvég külügyminiszter.