„A zene arra hív bennünket, hogy teljesen Istenre hagyatkozzunk” – mondta a pápa a
tiszteletére rendezett hangversenyen
„Kiváló zenei ajándék” – ezekkel a szavakkal köszönte meg a pápa Giorgio Napolitano
olasz államfőnek azt a koncertet, amelyre csütörtökön este került sor a vatikáni VI.
Pál kihallgatási csarnokban. Ezzel a zenei programmal kívánt az elnök megemlékezni
XVI. Benedek péteri szolgálata kezdetének negyedik évfordulójáról.
A milánói
„Giuseppe Verdi” szimfonikus zenekart és kórust Xian Zhang, illetve Erina Gambarini
női karmesterek vezényelték. Napolitano elnök minden olasz nevében kifejezte jókívánságait
XVI. Benedeknek és megköszönte látogatását, amelyet a közelmúltban tett a földrengéstől
sújtott Abruzzo tartományban. Azt kívánta továbbá, hogy legyen sikeres a pápa közelgő
szentföldi zarándoklata.
A Szentatya a hangverseny végén köszönetét fejezte
ki Giorgio Napolitano államfőnek, a jelenlévő olasz közéleti méltóságoknak, a diplomáciai
testület tagjainak, majd nagy elismerését fejezte ki a milánói művészeknek. Bravúros
előadásuk, lelkesedésük új életre keltette a három zeneóriás, Vivaldi, Haydn és Mozart
műveit. Jól választották ki az előadott zenedarabokat, amelyek megfelelnek a jelenlegi
húsvéti liturgikus időszaknak. Kezdve Haydn 95. szimfóniájától, amely egy mindig tökéletesen
kiegyensúlyozott úton vezeti el a hallgatót a lélek békéjéhez. Mozart 35. szimfóniája
ünnepi hangulatot áraszt; a műben felerősödik az élet győzelme a halál felett. A zenekar
tagjai különösen jól érzékeltették az erő és a kegyelem összhangját, ami a legmagasabb
fokon Isten szeretetében valósul meg.
Majd felhangzott a kórus, amely a Magnificat-ot
énekelte. A Mária szívéből feltörő szó az egyház mindennapi énekévé vált, éppen a
vesperás, az alkonyati ima idején, amely arra szólít fel, hogy elgondolkozzunk az
élet és a történelem értelméről. Az Istent dicsőítő Magnificat feltételezi a Feltámadást,
vagyis Krisztus győzelmét: benne Isten megvalósította ígéreteit, irgalmassága kinyilatkoztatott
a maga teljes paradox hatalmában.
Mozart „Ave verum Corpus” című motettájában
a lélek tekintete a Legszentebb Oltáriszentségen pihen meg. Felismeri benne az Úr
Testét, amely valóban feláldoztatott a kereszten, és amelyből az egyetemes üdvösség
forrása fakadt. Mozart nem sokkal halála előtt komponálta ezt a művét, amelyben a
zene valóban imává válik; a szív teljesen Istenre hagyatkozva megsejti a tökéletes
békét – mondta a tiszteletére rendezett hangverseny végén XVI. Benedek pápa.