A hit segít hozzá bennünket ahhoz, hogy az egyházban és az emberiségben, a bűn szennyén túl, meglássuk Isten világosságát – mondta a pápa

XVI. Benedek szerdán délelőtt az általános pápai kihallgatást a Szent Péter téren tartotta meg, mintegy 40 ezer hívő részére. Katekézisét Germánusz konstantinápolyi pátriárkának szentelte, aki a nyolcadik században, a képrombolás, ikonoklasztázia idején élt.

Tanításában a pápa hangsúlyozta: a hit révén láthatjuk meg Isten jelenlétét az egyházban és minden személyben, annak ellenére, hogy arcukat a bűn és a szenny elhomályosítják. Mit üzenhet számunkra Isten embere, aki 1300 évvel ezelőtt inkább önkéntes száműzetésbe vonult, mintsem hogy engedelmeskedjen egy császárnak, aki meg akarta akadályozni a kegyképek tiszteletét, mert attól tartott, hogy az bálványimádásba torkollik? – tette fel a kérdést a Szentatya. A konstantinápolyi püspöktől és pátriárkától, aki hitt a szentképek spirituális értékében, három alapvető tanítás jut el napjainkhoz.

Szent Germánusz mindenekelőtt hitt abban, hogy Isten bizonyos mértékben látható a világban és az egyházban. Meg kell tanulnunk, hogy észrevegyük őt. Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, de ezt a képet a bűn fedte be és homályosította el. A kegyképek azt tanítják, hogy meglássuk Istent Krisztus arcának ábrázolásában. Isten Fia megtestesülése után már lehetségessé vált, hogy lássuk Istent Krisztus és a szentek képében, valamint minden emberben, akikben visszatükröződik Isten szentsége.

Szent Germánusz második tanítása a liturgiára vonatkozik. Ha szépen és méltósággal végzik, akkor megláttatja Isten csodálatos ragyogását. A harmadik tanítás pedig az egyház szeretetéről szól. Az emberek hajlamosak arra, hogy az egyházzal kapcsolatban főleg a bűnöket, a visszásságokat vegyék észre. A hit azonban képessé tesz bennünket arra, hogy a világot a maga hitelességében lássuk. Ma is és mindig fedezzük fel benne az isteni szépséget. Imádkozzunk Istenhez, hogy meglássuk az egyházban jelenlétét, szépségét. Segítsen bennünket, hogy mi is visszatükrözzük világosságát – mondta a Szentatya.

Katekézisében utalt rá, hogy a VIII. században Konstantinápoly vallási válság középpontjává vált. III. Leó császárt aggasztotta az ikonok túlságos tisztelete, és ezért szembe került Germánusz pátriárkával, aki éppen ennek ellenkezőjét vallotta. Meggyőződése alátámasztásául a pátriárka azt az ünnepélyes körmenetet hozta fel példaként, amelyet Konstantinápoly lakói tartottak. Körbehordozták Isten Anyja kegyképét, és védelmét kérték a szaracénok támadása ellen, amely valóban kudarcba fulladt. Germánusz szerint az égi beavatkozás azt jelentette, hogy Isten jóváhagyta a népi ájtatosságot és a szentkép iránti tiszteletet.

XVI. Benedek rámutatott a pátriárka érdemeire, főleg mariológiai tanítására. Germánusz egy írását XII. Piusz beillesztette „Munificentissimus Deus” k. dogmatikai konstitúciójába, amellyel 1950-ben kihirdette Szűz Mária Mennybevételének dogmáját. Szent Germánusz csodálatos homíliái Mária templomi bemutatásáról még ma is élő tanúságtétele a keresztény egyházak íratlan hagyományának. Szerzetesek és szerzetesnők nemzedékei, az Istennek szentelt élet intézményeinek tagjai továbbra is a lelkiség értékes kincseire bukkannak a VIII. századi pátriárka szövegeiben.

Katekézise végén a Szentatya emlékeztetett rá, hogy április 29-én az egyház Sziénai Szent Katalin liturgikus ünnepét tartja. A pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy az egyházdoktor, egyben Olaszország társvédőszentje példája nyomán hűségesen álljanak Krisztus szolgálatába.