A hit és az ész kapcsolata az élet kérdésében

„Mikor ér véget az élet?” – ez a fontos kérdés volt a központi témája annak a találkozónak, melyet hétfőn este tartottak a Lateráni Bazilikában. A olasz Szenátus ugyanis nemrégiben elfogadott egy, az emberi élet végével foglalkozó törvénytervezetet, melyet most már a Képviselőház tárgyal. A találkozón olyan neves személyiségek vettek részt, mint Rino Fisichella érsek, Agostino Vallini bíboros, pápai helynök és Maria Luisa Di Pietro, a Tudomány és Élet Társaság elnöke.

Agostino Vallini bíboros szerint nem lehet elfogadni sem az eutonáziát, sem a mesterséges életben tartást. Az állam feladata pedig egy olyan alaptörvény megalkotása lenne, amely kimondja azokat a dolgokat, amiket nem szabad megtenni.

Maria Luisa Di Pietro fontosnak tartja, hogy egy ilyen helyzetben a családot ne hagyják magára, mert a magány, a félelem és az elkeseredettség olyan gondolatokat eredményezhet, melyek az élet ellen szólnak.

Rino Fisichella érsek szükségesnek látja a hit és az ész helyes kapcsolatát. Ezeknek egymást kell segíteniük és kiegészíteniük, hogy egy helyes döntést hozhassunk. De tágítanunk kell a látásmódunkat is, hisz nem szabad kizárnunk mindazt, amit ésszel nem lehet megmagyarázni. Ebben pedig sokat segít a szeretet.

Erős a szeretet, mint a halál: egy felkavaró és üdvözítő érzés, ahogyan az Énekek Énekében is olvashatjuk.