Öt földrész, egyazon üzenet - P. Federico Lombardi SJ jegyzete
A jezsuita főigazgató eheti kommentárját a pápa születésnapjának illetve megválasztása
negyedik évfordulójának szenteli. Egy évvel ezelőtt XVI. Benedek az Amerikai Egyesült
Államokban ünnepelte a két évfordulót, amikor az ENSZ-ben tartott beszédével fordult
a világ népeihez. Azután más földrészek következtek: júliusban Ausztráliába utazott,
hogy találkozzon a világ ifjúságával. Szeptemberben Franciaországba, Párizsba majd
Lourdes-ba látogatott, az európai kultúra és lelkiség két fontos helyszínére. Néhány
héttel ezelőtt pedig Afrikába vitte el a remény bátorító üzenetét, elindítva a felkészülést
a kontinenssel foglalkozó püspöki szinódusra. Négy utazás, négy földrészen, amely
kevesebb mint egy hónap múlva egy ötödikkel, Ázsiával egészül ki: a pápa elzarándokol
a Szentföldre, hogy a kiengesztelődésről beszéljen egy olyan helyen, amely döntő fontosságú
a világ nagy vallásainak párbeszéde és a világ békéje szempontjából.
Nem feledkezhetünk
meg továbbá a tavalyi nagy szinódusról, amelyet Isten szaváról tartottak a Vatikánban.
Ez a kegyelem időszaka volt az egyház számára, a katekézis és a lelki tanítás ideje,
amely mindenkit gazdagít és táplál, aki nyitott arra, hogy meghallgassa. Elvinni
Istent az emberekhez és az embereket Istenhez, aki Krisztus képében jelent meg előttünk.
A hitet párbeszédre váltani, az egység erejére és a szeretetszolgálatra lefordítva.
Ez XVI. Benedek pápaságának lényege, amint azt ő maga írta szenvedélyes hangú levelében
a világ püspökeinek. Az volt a célja e pápai megnyilatkozásnak, hogy az egyházban
és körülötte kirobbant rövid feszült időszak miatt ne veszítsék el szem elől azt,
ami igazán fontos, ne felejtsük el a feladat nagyságát, a történelmi, kulturális és
spirituális távlatokat, amelyek felé az egyház irányul. Nézzünk tehát előre a pápaság
ötödik évében, amely a legnagyobb odaadást kívánó zarándoklattal kezdődik. Nincs olyan
jóakaratú és békeszerető ember, aki ne kísérné a pápa szentföldi útját őszinte jókívánságaival
és ne érezne mély emberi, lelki szolidaritást iránta - zárja eheti jegyzetét P. Federico
Lombardi jezsuita.