Az alapításának 800. évfordulóját ünneplő ferences rend gyékényes káptalanja
Április 15-től 18-ig tart Assisiben a Ferences Rend Nemzetközi Gyékényes Káptalanja,
amelyen 65 nemzet képviseletében 2000 szerzetes vesz részt. Ez az első ilyen találkozó,
amelyet a négy ferences család, azaz a kisebb testvérek, a kapucinusok, a minoriták
és a Szabályozott Harmadik Rendek tagjai közösen szerveznek. A gyékényes káptalan
programját április 7-én, kedden délelőtt a Vatikáni Rádió sajtótermében ismertették.
A tájékoztatón felszólalt P. José Rodríguez Carballo, legfőbb ferences elöljáró, Aldo
Broccato atya, az olasz ferences családok soros elnöke, továbbá Enzo Fortunato atya,
ferences szóvivő.
A találkozó április 18-án, pápai kihallgatással ér véget
Castel Gandolfo-ban az Apostoli Palota udvarában. Ugyanaznap délután ferences szerzetesek
25 tagú küldöttsége látogatást tesz Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnöknél.
P. José Rodríguez Carballo a sajtótájékoztatón elmondta: a nemzetközi gyékényes káptalan
egyidejűleg jelent érkezési és kiindulási pontot. Ismertette a család egyes ágai közötti
együttműködést elősegítő kezdeményezéseket, hangsúlyozva, hogy nincs szó jogi egyesülésről,
pusztán a már eddig is meglévő spirituális egység elmélyítésére törekednek a ferences
szerzetesek. A találkozón olyan kiemelkedő személyiségek vesznek részt, mint P. Raniero
Cantalamessa, a Pápai Ház szónoka; Domenico Sorrentino, Assisi püspöke; P. Pierbattista
Pizzaballa, szentföldi kusztos valamint Franc Rodé bíboros, a Szerzetesi Kongregáció
prefektusa és Claudio Hummes bíboros, a Papi Kongregáció prefektusa. „A ferences család
jó egészségnek örvend, világszerte 600 ezren vagyunk, akik közül 40 ezer a világiak
száma” – mondta Carballo atya a sajtótájékoztatón.
A „gyékényes káptalan” kifejezés
eredete egészen a rend kezdetéig nyúlik vissza, amikor Ferenc összehívta a testvéreket,
hogy eléjük terjessze Reguláját. Követői 1221. május 30-án olyan nagy számban gyűltek
össze Assisiben, hogy a kolostor közel sem volt elegendő befogadásukra. Ezért a testvérek
a környező sík mezőkön gyékény és zsupptetők alatt szálltak meg, ágyuk a puszta föld
volt, párnaként kövek és fadarabok szolgáltak. A „gyékényes káptalan” a mai szóhasználatban
a ferences család olyan összejövetelét fejezi ki, amelyen nem hoznak fontos döntést,
nem választanak új elöljárót.
A „Gyékényes Káptalan” nagy ünnepet jelent a
rend számára ebben a jubileumi évben. III. Ince pápa ugyanis 800 évvel ezelőtt, 1209-ben
hagyta jóvá Szent Ferenc Reguláját. Ez az első alkalom, hogy az egész ferences család
összegyűlik azon a helyen, ahol története kezdődött. Assisiben, a Porciunkola előtt
adnak hálát a szerzetesek Szent Ferenc karizmájának ajándékáért, amelyet az egyháznak
hagyott örökségül.
Jelen lesznek a harmadik rend, valamint a ferences világi
rend közösségeinek képviselői, továbbá a ferences ifjúsági csoportok tagjai is. A
klauzúrás klarissza nővérek kolostoraikból követik majd a találkozó eseményeit – olvashatjuk
a káptalanról kiadott sajtóközleményben P. José Rodríguez Carballo, a ferences rend
legfőbb elöljárója szavait. „Tanúságot kívánunk tenni arról, hogy milyen szép a szegény
és keresztre feszített Jézus Krisztus nyomában járni. Egyben megújítjuk hűségünket
karizmánkhoz”. Megéljük a valódi testvériséget, és Szent Ferenc Regulája szerint kölcsönösen
befogadjuk egymást. Ugyanahhoz a családhoz tartozunk, hiszen ugyanannak a mennyei
Atyának vagyunk a gyermekei – vallják a testvérek.
A ferences tanúságtétel
öt jelentős területe a következő: a küldetés, a párbeszéd és a béke, az oktatás, a
kommunikáció, a ferences világiak tevékenysége a harmadik évezredben.
A küldetés
annyit jelent, hogy Ferenc gyermekei mindenütt hirdetik az evangéliumi jó hírt, „Pax
et Bonum” köszöntéssel és lefegyverző egyszerűséggel fordulnak az emberekhez, békességet
és minden jót kívánva számukra.
A béke és a párbeszéd jelentőségére
ad példát Ferenc találkozása az egyiptomi szultánnal, aki a szent hatására megtért.
A történet ma is a „Poverello” szívének egyetemes dimenzióját jelképezi: megnyitja
a kapukat minden vallási korlát előtt az Evangélium számára. Krisztust követve Ferenc
felülkerekedett minden ideológiai korláton, sőt felszámolta azokat szavai egyszerűségével.
A vallásközi párbeszéd dimenzióját jól kifejezi Isten Szolgája, II. János Pál gesztusa:
két alkalommal is Assisit választotta a béke és a párbeszéd helyszínéül. Szent Ferenc
sírja körül gyűjtötte egybe a világ nagy vallásainak képviselőit, hogy közösen kifejezzék
elkötelezettségüket a béke iránt „Asissi lelkisége” ma is beragyogja az ehhez vezető
göröngyös ösvényt.
A ferencesek rendkívül fontosnak tartják továbbá az ifjúság
nevelését és oktatását, számos különböző szintű oktatási intézményt tartanak
fenn világszerte, hogy hozzájáruljanak az emberiség kulturális újjászületéséhez.
A
kommunikáció az evangelizálás egyik eszköze – ezt bizonyítja a ferences család
nagy kulturális öröksége: a testvérek meghívására nagy tehetségű festők a művészet
által hirdették az Evangéliumot, adták át a hitet. Világszerte számos könyvtár, múzeum
őrzi a ferences lelkiség kincseit. Az új technológiák korában pedig a szerzetesek
a legmodernebb eszközök felhasználásával folytatják a párbeszédet a világgal.