Meg kell újítani a személybe vetett bizalmat - XVI. Benedek pápa levele Gordon
Brown brit miniszterelnöknek
Szentatya március 30-án levelet küldött Gordon Brown brit miniszterelnöknek az április
2-án kezdődő londoni G20-as csúcstalálkozó alkalmából. A pápa felidézte a brit vezető
nemrégiben tett vatikáni látogatását. Gordon Brown az audiencia során ismertette a
londoni tanácskozás célját: sürgősen koordinálni kívánják a szükséges intézkedéseket
a pénzügyi piacok stabilizálására és képessé akarják tenni a vállalatokat és családokat
a mély recesszió időszakának átvészelésére. Mindezt annak érdekében teszik, hogy visszaállítsák
a fenntartható növekedést a világgazdaságban; hogy megreformálják és alapvetően megerősítsék
a globális kormányzás rendszereit; valamint, hogy biztosítsák a hasonló válságok
elkerülését a jövőben.
XVI. Benedek levelében rámutatott, hogy a jelenlegi
globális válságból való kivezető utat csak együttesen lehet elérni, elkerülve minden
olyan megoldást, amelyet nacionalista önzés és protekcionizmus jellemez. Utalt afrikai
útjára és kiemelte, hogy a londoni csúcstalálkozón a Szahara alatti Afrikát csak egyetlen
ország és néhány regionális szervezet képviseli majd. Mély megfontolásra ösztönzi
a pápa a tanácskozás résztvevőit, mivel azok szenvedik el leginkább a válság következményeit,
akik a politikában legkevésbé kapnak hangot. Figyelembe kell venni a multilaterális
mechanizmusokat és struktúrákat, amelyek az ENSZ és társult szervezeteinek része,
annak érdekében, hogy minden ország hangját meghalljuk és biztosítsuk, hogy mindenki
támogassa a G20-as találkozók által hozott intézkedéseket.
Majd a Szentatya
egy másik témát ajánlott a G20 országok tanácskozásának figyelmébe. A pénzügyi válságok
akkor alakulnak ki, amikor a gazdasági szektorban dolgozók elvesztik a pénzügyi rendszerek
működésébe vetett bizalmukat. A pénzügy, a kereskedelem és a termelési rendszerek
emberi alkotások. Ha vak hit tárgyává válnak, magukban hordozzák saját hanyatlásuk
gyökereit. Az egyetlen valós és szilárd alap az emberi személybe vetett hit – figyelmeztetett
a pápa. Ezért a válság megoldására irányuló intézkedéseknek biztonságot kell kínálniuk
a családoknak és stabilitást a dolgozóknak. Továbbá megfelelő szabályok és ellenőrzések
által vissza kell állítani az etikát a pénzügyi világban.
Nem a fejlesztési
segélyek vagy a külső adósságállomány eltörlése a legszegényebb országok számára idézték
a válságot. Ezek az alapvető igazságosság szerint nem válhatnak a krízis áldozataivá.
A válság kulcseleme az etika hiánya a gazdasági struktúrákban. Ez arra tanít bennünket,
hogy az etika nem egy külső eleme a gazdaságnak, hanem belső része és a gazdaság nem
működhet etikai összetevő nélkül – mutatott rá a Szentatya. A személybe vetett megújított
hit hasson át minden lépést, amely a válság megoldása felé vezet. Ezt úgy alkalmazhatjuk
legjobban a gyakorlatban, ha bátran és nagyvonalúan megerősítjük a nemzetközi együttműködést,
amely képes előmozdítani az igazán humánus és átfogó fejlődést. A személybe, elsősorban
Afrika és a szélsőséges szegénység által sújtott más régiók legszegényebbjeibe vetett
hitre van szükség, ha valóban le akarjuk küzdeni a válságot egyszerre és mindenki
számára.
Végül XVI. Benedek csatlakozott azokhoz, akik osztoznak abban a meggyőződésben,
hogy a szélsőséges szegénység eltörlése 2015-ig marad az elsődleges fontosságú feladat
korunkban.
Gordon Brown brit miniszterelnök március 31-én válaszlevelet küldött
a pápának. Ebben csatlakozik a Szentatya felhívásához és megjelöli a konkrét irányvonalakat
megoldások számára.