A papi és szerzetesi hivatásban Isten hívása és az ember szabadon adott válasza találkozik
a szereteten és az imán keresztül – XVI. Benedek pápa üzenete a hivatások 46. világnapjára
Március 31-én tették közzé a Szentatya üzenetét a Hivatások Világnapjára. A húsvét
negyedik vasárnapján, május 3-án esedékes imanap alkalmából a Szentatya arra kér bennünket,
hogy elmélkedéseink középpontjába állítsuk a világnapra választott témát, amely így
hangzik: „Bizalom Isten kezdeményezése iránt és válasz az emberek részéről.” Az egyházban
örök figyelmeztetésként újra és újra felhangzanak Jézus szavai: „Kérjétek az aratás
Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába.” Az Úr arra int tehát bennünket, hogy szüntelenül
és bizakodva kérjük a hivatások ajándékát. Csak az állandóan imádkozó keresztény közösség
tud növekedni az Istentől jövő kezdeményezés iránti hitben és reménységben.
A
papságra és a megszentelt életre szóló elhivatottság rendkívüli isteni ajándék, amely
abba a széleskörű szeretet- és üdvösségtervbe illeszkedik, amelyet Isten minden ember
és az egész emberiség számára elgondolt. Pál apostol, akinek most emlékezünk születésének
kétezredik évfordulójára az Efezusiakhoz írt levelében, ezt mondja: „Áldott legyen
az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki Krisztusban…. választott ki a világ teremtése
előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte.”
Az életszentségre szóló
egyetemes meghívásban rendkívüli Isten azon kezdeményezése, hogy kiválaszt egynéhányat,
hogy közelebbről kövessék Fiát, Jézus Krisztust és legyenek az Ő kiváltságos szolgái
és tanúi. Az isteni Mester személyesen választotta ki apostolait, akikhez a továbbiakban
mások is csatlakoztak, így a századok során papok és Istennek szentelt személyek megszámlálhatatlan
sokasága áldozta életét az egyházban az Evangélium szolgálatára. Mindannyiunk első
kötelessége ezért, hogy állhatatos imádsággal éberen tartsuk az isteni kezdeményezést
a családokban, a plébániákon, a lelkiségi mozgalmakban, a szerzetes közösségekben
és az egyházmegyei élet minden területén. Imádkozzunk azért, hogy növekedjen a hívekben
a bizalom Istenben, legyenek meggyőződve arról, hogy az aratás Ura továbbra is kéri
majd egyesektől, hogy szabadon válaszoljanak a papságra és a megszentelt életre szóló
meghívásra.
Az Eucharisztia a legméltóbb kifejezése annak, hogy az Atya Egyszülött
Fiában szabadon felajánlotta az üdvösséget az emberiségnek. Ezt a titkot szemlélve
értjük meg igazán, hogy az isteni kezdeményezésbe helyezett bizalom hogyan alakítja
és teszi még értékesebbé az ember Istennek adott válaszát. Ezt az üdvözítő titkot
újítják meg újból és újból Isten dicsőséges újra eljöveteléig a papok, akik éppen
az eucharisztikus Krisztusban találnak rá a hivatás-párbeszéd csodálatos példaképére,
vagyis arra, hogy Krisztus feltétlen bizalommal válaszol az Atya kezdeményezésére.
Az isteni kezdeményezés és az emberi válasz egymásba fonódása a szeretetben
csodálatos módon jelen van a szerzetesi hivatásban is. Az Egyházról szóló Lumen gentium
zsinati konstitúcióban ez áll: „Az Istennek szentelt tisztaság, szegénység és engedelmesség
evangéliumi tanácsai… isteni ajándékok, amelyeket az Egyház az Úrtól kapott és az
Ő kegyelmével mindig megőrzi azokat.” XVI. Benedek pápa a hivatások világnapjára írt
üzenetében végül megerősítette, hogy a papi szolgálatban és a szerzeteséletben lehetetlen
lenne egyedül a saját erőre támaszkodni. Ismételten hangsúlyozni kell ezért, hogy
az isteni hívásra csak az válaszolhat, aki tisztában van azzal, hogy a keményezés
Istentől indult ki és egyedül ő képes véghez vinni benne az üdvösség tervét. Ám amikor
az ember szabadon válaszol Isten hívására, egyáltalán nem mond le személyes felelősségéről,
sőt közös felelősségvállalássá válik, felelősség Krisztusban és Krisztussal, Szentlelke
működésének erejében.
A Szentatya hivatás világnapi üzenete ezzel a buzdítással
zárul: „Kedves barátaim, ne hátráljatok meg a nehézségek és a kétségek elől, bízzatok
Istenben és kövessétek hűséggel Jézust. Így tanúi lesztek annak az örömnek, amely
a vele való bensőséges közösségből fakad. Tegyek úgy, mint Szűz Mária, akit hite miatt
minden nemzedék boldognak nevezett. Fordítsátok minden spirituális energiátokat a
Mennyei Atya üdvözítő tervének megvalósítására, amint Mária tette, ti is ápoljátok
szívetekben a hódolat és az imádás képességét Isten iránt. Istennek hatalma van ahhoz,
hogy nagy dolgokat műveljen, mert Szent az ő neve.”