A Szentatya közelgő szentföldi látogatása elé

Tanulmányi összejövetel XII. Piuszról a Jad Vasem múzeumban – interjú a találkozó két résztvevőjével: P. Roberto Spataro szalézi szerzetessel és Andrea Tornielli Vatikán-szakértővel

Március 8-án és 9-én került sor a jeruzsálemi Jad Vasem múzeumban arra az első történész-találkozóra, amelyen az egymással szemben álló két irányzat képviselői, azaz a XII. Piusz zsidómentő akcióit alátámasztó, illetve azt tagadó szakértők vettek részt. A tanulmányi összejövetelt a Jad Vasem Múzeum, valamint a jeruzsálemi Szent Péter és Szent Pál szalézi teológiai intézet közösen szervezte.

Az intézet igazgatója, Roberto Spataro atya a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a tanácskozást egymás kölcsönös figyelmes és tiszteletteljes meghallgatása jellemezte. Számos dokumentum jelent már meg XII. Piuszra vonatkozóan, viszont vannak még kiadásra váró iratok is. Ezzel kapcsolatban felmerült annak a szükségessége, hogy a két irányzat képviselői, amelyek között mindkét oldalon vannak zsidók és keresztények, együtt végezzék kutatásaikat és közös módszertan, azonos szempontok szerint értékeljék az egyes dokumentumokat.

Az eddig még meg nem jelent iratok kapcsán Spataro atya elmondta, hogy azok a Holokauszt idején üldözött zsidókkal való szolidaritást bizonyítják, amit nem lehet XII. Piusz támogatása nélkül magyarázni. A pápára vonatkozó vádakat illetően a szalézi szerzetes megállapította: ezeknek a vádaknak nincs szilárd, dokumentumokkal bizonyítható alapja.

A Jad Vasem Múzeumban XII. Piusz képe alatt szereplő vitatott feliratra vonatkozóan P. Roberto Spataro elmondta: a mostani műhelymunka célja nem közvetlenül a felirat elemzése volt, de a megbeszélések kiindulási pontként szolgálhatnak ahhoz, hogy felülvizsgálják a kérdéses szöveget.

Annak ellenére, hogy számos történelmi dokumentum mutatja az ellenkezőjét, vannak, akik továbbra is negatívan nyilatkoznak XII. Piusz szerepéről a zsidó-üldözés idején. Erre vonatkozóan a szalézi szerzetes megállapította: éppen a történelmi dokumentumok megközelítésének módszertana indíttathatja a kutatókat ezekre a következtetésekre. A múltban, sokkal inkább, mint jelenleg ideológiai előítéletek is elhomályosították XII. Piusz személyét és tevékenységét. De inkább a nem helyes történelmi metodológia az, amely egyeseket arra vezet, hogy kétségbe vonják XII. Piusz segítségnyújtását a Holokauszt idején üldözött zsidóknak – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Roberto Spataro atya, a szalézi teológiai tanulmányi intézet igazgatója a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban XII. Piuszról megrendezett konferencia kapcsán.
 Andrea Tornielli Vatikán-szakértő, aki szintén részt vett a Jad Vasem Múzeumban megrendezett történelmi találkozón, rámutatott: ez volt az első alkalom, hogy zárt ajtók mögött kicserélhették véleményüket a két irányzat legfőbb képviselői. Avner Shalev, a múzeum igazgatója, megnyitó beszédében hangsúlyozta: a párbeszéd a kölcsönös bizalmon alapul, mivel mindkét irányzat képviselői az igazságot keresik.

Antonio Franco érsek, izraeli apostoli nuncius felszólalásában megjegyezte: nincs írott dokumentum arról, hogy Hitler parancsot adott volna a zsidók kiirtására, mégis mindenki tudja, hogy személyesen felelős a népirtásért. Ugyanezt a szempontot kell alkalmazni a katolikus egyházra és a Vatikánra is, amikor a segítségnyújtást kétségbe vonók arra hivatkoznak, hogy eddig még nem bukkantak olyan írásos bizonyítékra, amelyben Pacelli pápa utasítást adott volna a zsidómentésre. Hogyan fogadták Franco érsek szavait a XII. Piuszt elítélő történészek? Ezt a kérdést tettük fel Andrea Tornielli Vatikán szakértőnek, aki a következőket válaszolta:
 Andrea Tornielli: - Nagyon tiszteletteljesen reagáltak szavaira. A nuncius és a Jad Vasem Múzeum igazgatója a találkozó elején mondták el beszédüket a sajtó jelenlétében, még mielőtt a zárt tárgyalás elkezdődött volna. Bátorság volt a nuncius részéről, hogy az említett párhuzamot megvonta, de valós történelmi tényt említett. Semmi kétségünk nincs afelől, hogy Hitler állt a „végleges megoldás” rettenetes parancsa mögött. Nehezen elképzelhető el, hogy Rómában, ahol a mintegy 700 egyházi intézmény, kolostor közül több mint 300 fogadott be zsidókat, mindez a pápa tudta nélkül történt volna. Ha valaki ezt feltételezi, az azt jelenti, hogy nem tudja, hogyan működik a katolikus egyház. Nagyon sok vitát folytattunk pontosan erről a kérdésről és a párbeszéd jó légkörben zajlott a pápa tevékenységét elítélő történészekkel. Nem tagadhatják le a zsidók befogadásának a tényét, azt azonban kétségbe vonják, hogy mindez a pápa kezdeményezésére történt. Olykor önellentmondásba keverednek, mert szerintük a pápa nem tudott semmit a zsidóknak nyújtott segítségről, viszont azt tartják, hogy a háború végén személyesen ő akarta megmenteni a náci háborús bűnösök életét.

VR: - Esett-e szó Eugenio Zolli római főrabbiról, aki a háború után megkeresztelkedett és Pacelli pápa iránti tiszteletből az Eugenio nevet vette fel?

Andrea Tornielli: - Történt utalás erre a témára, de nem elsősorban megtérését illetően. Emlékeztettek rá, hogy előzőleg trieszti főrabbi volt, így közvetlen tapasztalatokat szerzett arról, hogy hogyan viselkedtek a nácik, amikor elfoglaltak egy várost. Azonnal elkobozták a zsidó közösség névsorát, bezárták a zsinagógát és a rabbit megölték. Zolli, amikor már várható volt, hogy a németek eljutnak Rómáig, figyelmeztette a római zsidó közösség felelőseit a veszélyekre. Javasolta, hogy zárjanak be mindent és meneküljenek, azonban nem hallgattak rá.

Érintőlegesen felidézték azoknak a nunciusoknak a nevét is, akik sokat tettek a zsidókért, mint például Angelo Rotta Magyarországon, hangsúlyozva, hogy ezek a személyek természetesen nem saját kezdeményezésük alapján cselekedtek. Minden tettüket a pápa engedélyezte és áldotta meg, az Államtitkárság tudtával.

A XII. Piusz fényképe alatt olvasható feliratra utalva Andrea Tornielli megállapította:

„A Jad Vasemben megrendezett találkozó történészek tudományos megbeszélése volt. A múzeum eltökélt szándéka, hogy a történész-vitát teljes mértékben elhatárolja bármiféle politikai, diplomáciai vagy vallási megfontolástól. A XII. Piusz pápa fényképe alatt lévő felirat átfogalmazása is a történészek feladata, és semmiképp sem befolyásolja XVI. Benedek pápa látogatását. A Szentatya, csakúgy mint II. János Pál, csak a Jad Vasem Holokauszt emlékhelyet keresi fel, programjában nem szerepel a múzeum meglátogatása” – mondta a Vatikán szakértő, emlékeztetve rá, hogy a felirat II. János Pál halála után, 2005-ben került az újonnan épült múzeumban Pacelli pápa fényképe alá.