„Kelj föl, Afrika és vesd le magadról a múlt és a jelen terheit” - XVI. Benedek pápa
homíliája Angolában, a luandai szentmisén
Egy millió hívő vett részt vasárnap délelőtt azon a szentmisén, amelyet a pápa Angola
fővárosában, Luandában mutatott be Afrika déli részének főpásztoraival együtt. A vendéglátó
ország püspökei mellett jelen voltak Botszvana, Szváziföld, Dél-Afrika, Lesotho, Mozambik,
Namíbia és Zimbabwe főpásztorai, akik közös püspöki konferenciát alkotnak. A trópusi
hőség ellenére a hatalmas hívősereg az afrikai liturgikus szokások jegyében énekekkel,
táncokkal, életerős karlengetéssel és testmozdulatokkal kísérte a szentmise különböző
fázisait. A hatalmas térség a pápai szentmise helyszíne a végtelen óceánra nézett.
Ez volt gyakorlatilag a Szentatya afrikai útjának a befejező napja, hétfőn már csak
a búcsúzás szertartásai lesznek. A pápa három napot töltött Kamerunban és ugyanennyit
a közel harminc éves polgárháború után végre a megbékélés útján járó egykori portugál
gyarmaton, Angolában.
Homíliájában a Szentatya hálát adott Istennek, hogy
Péter apostol utódaként mutathatta be ezt a szentmisét Afrika számos országából érkezett
püspök testvéreivel. A pápa angolul és portugálul intézte szavait a Krisztus nevében
egybegyűlt hívők nagy sokaságához. A szentmise első olvasmánya, a krónikák második
könyvéből vett rész, amely leírja a jeruzsálemi templom teljes pusztítását aktuális
üzenetet jelent Angola számára. Az ország népe évtizedeken keresztül megtapasztalta
a polgárháború rombolását, családok és egész közösségek széthullását. A háborúk
valóban elpusztítanak minden értéket, az emberi fáradozás minden eredményét, sőt még
a reményt is, amely értelmet ad emberi életünknek. Mindez sajnos érvényes szinte az
egész földrészre, a különböző helyeken történt, vagy még ma is dúló polgárháborúkra,
a gyűlölet és a bosszúállás pokoli örvényére és arra, hogy jószándékú emberek egész
nemzedékeinek igyekezete örökre elenyészett. Mindebből pusztulás és igazságtalanság
származott. Megalázták közös emberségünket, elárulták azt a hivatásunkat, hogy a másik
emberben felfedezzük a testvért.
Merítsünk vigaszt Pál apostol szavaiból,
akinek ebben az évben emlékezünk születése két ezredik évfordulójára. Szent Pál arra
tanít bennünket, hogy mi az élő Isten temploma vagyunk, hogy Isten ott él mindazok
szívében, akik bizalmukat Krisztusba helyezik. Krisztus Testének egységében az egyház
ma is arra kér bennünket, hogy ismerjük fel a szeretetre és megbocsátásra hívó Isten
szavát, Aki azt várja tőlünk, hogy legyünk irgalmas szeretetének hírnökei a közösségekben,
az iskolákban, a munkahelyeken, a társadalmi és politikai élet minden területén.
A
pápa szentbeszédében ezután az igazi nemzeti kiengesztelődésre kérte a szentmisén
jelen lévő hatalmas hívősereget. „Azért jöttem Afrikába – mondta -, hogy a megbocsátás,
a remény és a krisztusi új élet üzenetét közvetítsem nektek. Három nappal ezelőtt
Yaoundéban közzétettem a második afrikai rendkívüli szinódus munkadokumentumát. Az
afrikai püspökök római megbeszélései során azzal foglalkoznak, hogy az afrikai egyház
hogyan szolgálja a földrészen a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke ügyét.
Arra kérek mindenkit, hogy minden afrikai testvérünkkel együtt imádkozzatok erre a
szándékra, hogy e nagy földrész keresztényei megtapasztalják Isten irgalmas szeretetének
gyógyító erejét, hogy az egyház Afrikában fiai és leányai tanúbizonyságán keresztül
váljon a kiengesztelődés helyévé.” Isten szava nem ismer határokat. Isten soha nem
gondolja azt rólunk, hogy elvesztünk. Mindig arra hív bennünket, hogy ne veszítsük
el a reményt és megadja ehhez a szükséges erőt is.
A pápa végül Angola és
egész Afrika fiataljaihoz intézte felhívását. „Kedves barátaim – mondta – ti vagyok
hazátok és e földrész jobb jövőjének záloga, növekedjetek a Krisztussal való barátságban,
aki az út, az igazság és az élet. Személyes példátokkal segítsétek társaitokat az
evangélium szépségének felfedezésében. Az egyháznak szüksége van a ti tanúbizonyságotokra.
Angola és Afrika, kelj föl, tekints reménységgel a jövő felé, bízzál Isten ígéretében,
élj lélekben és igazságban. Ezáltal építed a kiengesztelődés, az igazságosság és a
béke jövőjét.”
A luandai szentmise végén a pápa elimádkozta az Úrangyalát.
Mária, a Béke Királynéja közbenjárására bízta Angolát és a szomszédos országokban,
a Nagy Tavak régiójában ma is pusztító háborúk megállítását. „Fiad, a Béke Fejedelme
gyógyítsa meg a szenvedőket és támogassa azokat, akik a párbeszéd és a tárgyalások
útján próbálják előre vinni az erőszak megszüntetésének fáradságos feladatát.”