A Szentatya meghirdette a Papság Évét

XVI. Benedek pápa hétfőn délelőtt a Papi Kongregáció plenáris ülésének tagjaihoz mondott beszédében bejelentette: a papságnak szentelt különleges év idén június 19-én kezdődik és 2010-ben ugyanazon a napon fejeződik be. Célja, hogy a papok elmélyítsék és tökéletesítsék spirituális életüket, hogy ezáltal szolgálatuk egyre hatékonyabbá váljon.

Fontos, hogy a papok a zsinati tanításnak megfelelő képzésben részesüljenek, és mindig kitűnjenek erkölcsi életükkel és külső megjelenésük is tükrözze papi mivoltukat.

Amikor a püspök a szentelendő fejére helyezi kezét, attól kezdve a pap a következő három feladatnak tegyen eleget életével: megszentelés, tanítás, vezetés. Ezek az értékek ajándékok, amelyek révén a pap új életben részesül, magáévá teszi azt az „életstílust”, amely Jézust, majd az apostolokat jellemezte. A Krisztus életében való részvétel egyben szükségessé, sőt nélkülözhetetlenné teszi, hogy a papok az erkölcsi tökéletességre törekedjenek – mutatott rá XVI. Benedek pápa, majd bejelentette: „Elhatároztam, hogy meghirdetem a papság különleges évét, amely ez év június 19-től 2010. június 19-ig tart. Idén emlékezünk ugyanis az ars-i szent plébános, Viennay Szent János halálának 150. évfordulójára, aki a Krisztus nyáját szolgáló pásztor hiteles példaképe volt.

A pápa beszédében hangsúlyozta a papok állandó képzésének fontosságát, amely továbbra is prioritás marad. Ezt az egyház kétezer éve tartó hagyományával szeretetközösségben, megszakítás nélkül, folyamatosan kell megvalósítani. A Szentatya arra kérte a püspököket, hogy papjaikkal, elsőszámú munkatársaikkal ápoljanak valóban atyai kapcsolatokat, mindenekelőtt tanbeli szempontból.

A papokat, főleg a fiatal nemzedékeket képezzék a II. vatikáni zsinat tanítása szerint, helyesen, az egyház tanbeli örökségének fényében értelmezve a szövegeket. Ismét el kell mélyíteni annak a tudatát, hogy a papok legyenek azonosíthatók és felismerhetők mind hitbeli ítéleteik, mind személyes erényeik, továbbá öltözetük által a kultúra és a szeretetszolgálat területén, amely kezdettől fogva az egyház missziójának középpontjában áll – mondta még Benedek pápa.

Az utóbbi évtizedekben gyökeres társadalmi változások következtek be, amelyek azt igénylik, hogy a papjelöltek képzéséhez a legkiválóbb egyházi erőforrásokat használják fel. A papságot megfelelő módon érvényre kell juttatni, mert küldetése az egyházban Krisztus központiságából fakad.

Az új lelkipásztori struktúrákat vagy szervezeteket ne úgy hozzák létre, hogy nem számolnak a felszentelt papok jelenlétével, hibásan értelmezve a világi hívek szerepének jogos előmozdítását. Ebben az esetben ugyanis megteremtenék annak a feltételeit, hogy tovább hígítsák a szolgálati papság jelentőségét.

XVI. Benedek utalt a papi küldetés négy szempontjára. Ezek a következők: „egyházi”, mivel senki sem önmagát hirdeti, hanem Istent. „Szeretetközösségi”, mert ezt a pap másokkal egységben végzi. Végül „hierarchikus” és „doktrinális”, amely hangsúlyozza az egyházi fegyelem és a tanbeli képzés fontosságát. Ez utóbbi nem pusztán teológiai, és nem csak a kezdetekre vonatkozik, hanem állandó jelleggel végig kíséri a papokat küldetésük során – mondta XVI. Benedek pápa a Papi Kongregáció plenáris ülésének tagjaihoz intézett beszédében.