XVI. Benedek beszéde az izraeli főrabbinátus és a zsidósággal való vallási kapcsolatok vatikáni bizottsága küldöttségének tagjaihoz 

A fontos párbeszéd, amelyet folytatunk II. János Pál 2000 márciusában tett történelmi szentföldi látogatásának gyümölcse – kezdte beszédét a Szentatya. Csütörtökön negyed 1-kor fogadta az Apostoli Palotában a két küldöttség 13 tagját. XVI. Benedek felidézte: a lengyel pápa kívánsága volt, hogy párbeszéd kezdődjön a zsidó vallási intézményekkel Izraelben és bátorítása meghatározó volt e cél eléréséhez. 2004 januárjában, amikor Wojtyla pápa fogadta a két izraeli főrabbit, ezt a dialógust a „nagy remény jelének” nevezte.

Az elmúlt években a vatikáni bizottság és a főrabbinátus között nemcsak a barátság növekedett, de lehetőség nyílt olyan fontos témák megvitatására is, amelyek jelentősek a zsidó és keresztény hagyomány számára egyaránt. Mivel elismerjük gazdag közös spirituális örökségünket, szükség van egy olyan párbeszédre, amely kölcsönös megértésen és tiszteleten alapul, ahogy a „Nostra Aetate” k. zsinati dokumentum javasolja.

A Rómában és Jeruzsálemben megtartott hét találkozón végzett közös munka során egyre inkább tudatosultak a közös értékek, amelyek mindkét vallási hagyomány alapját képezik. Megvitatták az élet szentsége, a család értéke, a társadalmi igazságosság és az etikus viselkedés témáit. Megállapították, hogy Isten Szava, amely a Szentírásban fejeződik ki, fontos a társadalom és a nevelés számára. Az évek során áttekintették még a vallási és polgári hatóságok közötti kapcsolatot, illetve a vallási és a lelkiismereti szabadság kérdését.

Az egyház elismeri, hogy hite kezdetei a zsidó nép életébe történő isteni beavatkozásban találhatók és ebben rejlik egyedülálló kapcsolatunk alapja – mutatott rá a Szentatya. A zsidók, a választott nép az emberiségnek közvetíti az egy, igaz Istenről szóló tudást és a Hozzá való hűséget. A keresztények örömmel elismerik, hogy gyökereik ugyanabban az önmagát kinyilatkoztató Istenben találhatók, amelyből a zsidó nép vallási tapasztalatai táplálkoznak.

Ezt követően XVI. Benedek utalt májusi szentföldi zarándoklatára. Hangsúlyozta: az a szándéka, hogy imádkozzon az egység és a béke értékes ajándékáért a térség és az egész emberi család számára. Annak a kívánságának adott hangot, hogy látogatása segítse elmélyíteni az egyház párbeszédét a zsidó néppel. Így zsidók, keresztények és muzulmánok békében és harmóniában élhetnek majd a Szentföldön. Beszéde végén a Szentatya megújította személyes elkötelezettségét annak a szemléletnek az előmozdítására, amelyet a II. Vatikáni Zsinat „Nostra Aetate” k. dokumentuma jelölt ki a következő nemzedékek számára.