A Szentföld várja a pápát: a ferences kusztos és a római főrabbi kommentárja

XVI. Benedek a harmadik pápa, aki elzarándokol Jézus szülőföldjére. Elsőként VI. Pál 1964-ben, majd II. János Pál 2000-ben járt ott. Benedek pápa személyesen jelentette be a hírt a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor. A közel-keleti keresztények és más vallások hívei is nagy örömmel fogadták bejelentését. "Megható és rendkívül fontos esemény lesz, amelyből a béke és a remény fuvallata árad majd" - nyilatkozta Simon Perez izraeli elnök. A Szentatya nyolcnapos apostoli útja május 8-tól 15-ig tart majd, amelynek során számos vallási és polgári vezetővel találkozik.

Pierbattista Pizzaballa szentföldi ferences kusztos, Jeruzsálemből válaszolt munkatársunk kérdéseire. Mint mondta: nagy öröm számukra a Szentatya látogatása, bár a hír nem érte meglepetésként őket, mert már tudtak a döntésről. A pápa a béke ajándékát szeretné kérni az egész Közel-Kelet számára. Vajon mi a legfőbb akadálya a béke megvalósulásának? A ferences atya szerint talán az ott élő emberekben keresendő az ok, akik túlzottan ragaszkodnak identitásukhoz, vallásukhoz, és félnek befogadni másokat. A pápa látogatása remélhetőleg bátorítást jelent majd arra, hogy felülről tudják nézni a dolgokat. A szentföldi kusztódia lázasan készülődik a pápa méltó fogadására, hiszen addig számos logisztikai, vallási, liturgikus feladatot kell megoldaniuk.

Riccardo Di Segni római főrabbi hétfőn személyesen váltott néhány szót a Szentatyával, akivel a Capitoliumon találkozott. Rádiónknak elmondta: nagyon örül a pápa szentföldi útjának. A Szentatya így közelről érzékelheti az ott élők problémáit, és elviheti nekik a béke üzenetét. Ezen a véleményen van a római zsidó közösség vezetője is. Riccardo Pacifici szerint a jelenlegi pillanatban rendkívüli jelentőségű ez az út. A három nagy egyistenhívő vallás egyik lelki vezetőjének látogatásáról van szó, amely nemcsak Izraelnek, hanem az egész Közel-Keletnek szól. A kiengesztelődés üzenetét várják tőle, valamint azt, hogy emlékeztessen azokra az értékekre, amelyekre a zsidóság és a kereszténység a világ jelentős demokráciáit építette, főként Európában. Olyan pillanatban kerül sor erre az utazásra, amikor pozitív változásban reménykednek a Közel-Keleten az amerikai elnök, az Európai Unió és az olasz kormány lépéseinek köszönhetően. Megnyílt a lehetőség a palesztinok előtt is, akik a komoly anyagi támogatás révén megteremthetik államuk jövőjét. És mindez az izraeli választások előtt zajlik. A római zsidó közösség vezetője hangsúlyozta: sokakban él az a téves közhely, hogy a vallások háborút okoznak. Ez azonban nem igaz. A valódi hívők, akik nem politikai célokra használják a vallást, mindig a remény hordozói. Olyan társadalmat akarnak építeni, ahol mindenki hozzátehet valamit a közjóhoz.