A génkutatás eltévelyedései nem pusztán elméleti veszélyt rejtenek magukban – mondta a Pápai Életvédő Akadémia elnöke

Kedden délelőtt a Szentszék Sajtótermének II. János Pál aulájában bemutatták annak a nemzetközi kongresszusnak a programját, amelynek témája: „A genetika új határai és az eugenika (fajtisztítás) kockázatai”. A nemzetközi tudományos összejövetelt, amelyre február 20-án és 21-én kerül sor a vatikáni szinódusi aulában, a Pápai Életvédő Akadémia szervezte XV. közgyűlése alkalmából.Rino Fisichella érsek, az akadémia elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Pápai Életvédő Akadémia minden évben rendkívül fontos tudományos témát vitat meg. Az idei nemzetközi kongresszuson különböző egyetemekről érkező tudósok szólalnak fel, a napirenden lévő tematikát biomedikai, jogi, filozófiai, teológiai és szociológiai szempontok szerint vizsgálják meg. Az elmúlt évtized kutatásai alapján lehetővé vált az emberi génállomány adatbázisának feltérképezése. Ennek következtében ma már számos öröklődő betegség leküzdhető – mondta Rino Fisichella érsek. A genetikai felfedezések együttjárnak az állandó és frenetikus, látszólag határtalan technológiai fejlődéssel.

A génkutatás elsődleges célja a betegségek diagnózisa, meghatározása. Gyakorlati alkalmazása pedig óriási mértékben kiszélesedett: házasságkötés illetve utódnemzés előtt a génkutatás eredményeinek felhasználása lehetővé teszi, hogy megállapítsák: az illető személyek egészséges hordozói-e bizonyos betegségeknek. A genetika további célja a gyógyítás, illetve az eredmények gyógyszeripari felhasználása.

A tudományos kutatás minden vívmánya azonban kikerülhetetlenül magán hordozza a kétarcú Jánus isten tekintetét, amely egyszerre fejezi ki a szépséget és a tragikumot. A génkutatás eltévelyedésének kockázata nem pusztán elméleti kérdés. Sajnos olyan gondolkodásmódról van szó, amely lassan, de könyörtelenül terjed. Az „eugenika, eugenetika” kifejezés, amely látszólag már a múlté, már hangzásában is szörnyű emlékeket idéz fel. Amint azonban gyakran előfordul, egy nyelvi formalizmus, ha gazdasági érdekektől támogatott, jól megszervezett reklámhadjárat kíséri, elkendőzi a lesben álló veszélyeket. A demokratikus társadalmakban, amelyek tiszteletben tartják a személy jogait, tiltott az eugenetika, vagyis a fajtisztogatás. Bár száműzték a szóhasználatot, a gyakorlatban azonban ismét fellelhető az a törekvés, hogy genetikai kísérletezéssel javítsanak az emberi faj fizikai állapotán.

Ez a tendencia tudományos, biológiai, orvosi, társadalmi és politikai projektekben nyilvánul meg. Ezek a tervek etikai ítéletet vonnak maguk után, különösen amikor az eugenetikai eljárást egy ún. „normális” életre hivatkozva alkalmazzák. Először is meg kell határozni, hogy mit jelent egy személy „normális” élete – szögezte le a Pápai Életvédő Akadémia elnöke, majd hozzátette: ez a mentalitás mindenképpen reduktív, mivel azt sejteti, hogy egyesek élete kevesebbet ér mint másoké, életkörülményeik, végzettségük, fizikai vagy egészségi, akár vegetatív állapotuk miatt.

Az orvostudomány nem mindig ért egyet a filozófusokkal vagy a teológusokkal. Az egyik oldalon annak a kísértését figyelhetjük meg, hogy a testet pusztán, mint anyagot kezeljék, a másik fél pedig azért aggódik, hogy elfeledkeznek a személy alapvető egységéről. Az ember ugyanis soha nem korlátozható pusztán anyagi mivoltára, mert önmagában hordozza saját létének tudatát. Etikai tudat nélkül a tudományos haladás mindig csak részleges marad, és soha nem szolgálhatja az emberi élet teljességét. A személy ugyanis mindig nyitott az önmagát felülmúló transzcendencia, a természetfeletti irányába – mondta felszólalásában Rino Fisichella érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke.