„Boldog Stepinac és a kommunizmus sebhelyei”- az Osservatore Romano beszámolója a közép-kelet-európai püspökök zágrábi találkozójáról

A Vatikán politikai és vallási napilapjának február 12-i száma a fenti címmel foglalja össze a főpásztorok találkozóját. 20 évvel a berlini fal összeomlása után, amely a kelet-európai kommunista rezsimek bukását jelképezte, a helyi egyház új kihívásokkal néz szembe – hangsúlyozta Josip Bozanić bíboros, zágrábi érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökhelyettese. A találkozón megemlékeztek egy másik évfordulóról is: Isten szolgája, II. János Pál pápa 10 évvel ezelőtt iktatta a boldogok közé Alojzije Stepinac zágrábi bíboros érseket, a kommunista rezsim áldozatát.

A találkozó résztvevőinek Tarcisio Bertone bíboros államtitkár továbbította XVI. Benedek pápa üzenetét. Ebben a Szentatya arra mutatott rá, hogy a kommunizmus bukása után továbbra is ugyanaz Jézus parancsolata: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Az evangélium hirdetése Közép-Kelet-Európában 1989-ig valóban nehéz, sőt veszélyes volt, különösen a főpásztorok számára – olvashatjuk a pápai üzenetben. Ezek közé tartozott Boldog Alojzije Stepinac is, akinek vértanúsága ma is bátorít bennünket. Annak a bizonyítéka, hogy az egyház tovább halad zarándokútján a világ üldöztetésétől és Isten vigasztalásától kísérve: hirdeti az Úr kínszenvedését és halálát – írta a Szentatya. A találkozón, a házigazda Bozanić bíboroson kívül még másik négy bíboros vett részt: Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, magyar prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, Angelo Scola velencei pátriárka, Audrys Bačkis vilniusi érsek, valamint Stanisław Dziwisz krakkói érsek.

„Azért hívtuk össze a találkozót Stepinac vértanú bíboros liturgikus ünnepére, hogy közösen megemlékezzünk a kommunista rendszer minden áldozatáról. A rezsim pusztítást és halált okozott országainkban” – mondta a zágrábi bíboros érsek. „Boldog Stepinac alakja kapcsolódik Közép-Kelet-Európa számos főpásztorához, akiket üldöztek, és akik megismerték a vértanúságot. Neve különösen szorosan fűződik Mindszenty József és Stefan Wyszyński bíborosokéhoz – utalt XII. Piusz „Dum maerenti animo” k. 1956. június 29-i enciklikájára, amelyben a pápa a kelet-európai üldözött egyház miatti aggodalmának adott hangot. Kifejezetten a három bíboroshoz fordult, emlékeztetve szenvedésükre és elkötelezettségükre, hogy megvédjék az egyház szabadságát.

Josip Bozanić bíboros idézett II. János Pál pápa 1990-ben mondott beszédéből. A lengyel pápa a történelmi rendszerváltást kommentálva megállapította: a közép-kelet-európai országok mintegy a katakombákból léptek ki, egy olyan rendszerből, amely megsértette a személyi jogokat, különös tekintettel a vallás- és lelkiismereti szabadságra. A marxista totalitarizmus abból a feltevésből indult ki, hogy a vallás, mivel az emberi elidegenedés tényezője, előbb-utóbb eltűnik, és helyet ad az emberi szabadságnak. A történelmi események éppen az ellenkezőjét igazolták. A vallás és az egyház voltak azok a leghatékonyabb eszközök, amelyek felszabadították az embereket a teljes szolgaságból – olvassuk az Osservatore Romano csütörtöki számában.