A nigériai egyház helyzete

A napokban végzik ad limina látogatásukat a nigériai főpásztorok a Vatikánban.

Nigéria, hivatalos nevén a Nigériai Szövetségi Köztársaság független ország Nyugat-Afrikában, 140 millió lakosával a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugaton Benin, keleten Csád és Kamerun, északon Niger veszi körül. Délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-ben a főváros az ország közepén fekvő Abuja lett, korábban a nigériai kormány a partmenti Lagosban székelt. A lakosság 43%-a muzulmán, közel 40%-ra tehető a keresztények száma, ebből 15% (20 millió) a katolikus. A hagyományos afrikai vallások követőinek száma 20%-ra tehető. Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozik, északon leginkább a hausza etnikumhoz tartozó muzulmánok élnek, míg délen a nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb keresztény vagy törzsi vallású lakosság.

A szudáni és a guineai civilizációk találkozási és ütközési pontjában található országba a XV. század végén érkeztek portugál hódítók. A sikertelen evangelizációs tevékenységet követően elterjedt a rabszolga kereskedelem. A brit gyarmatosítás idején vált alárendelt területté. 1960-ban nyerte el függetlenségét. Nigéria az egyik legnagyobb afrikai állam, első a kőolaj kitermelésben. Ma is küzd a gyarmatosítás örökségével, az etnikai és vallási ellentétekkel, a külföldi gazdasági és politikai beavatkozással. Ezek korábban véres polgárháborúhoz, majd a katonai diktatúrák miatt hosszú politikai instabilitáshoz vezettek. 1999-ben elnöki választásokat tartanak és az ország visszatért a demokráciához, javultak a nemzetközi kapcsolatai. A helyzet normalizálódását akadályozza a katonai oligarchia nagy hatalma és jelentős korrupció.

A nigériai püspöki konferencia elnöke Felix Alaba Job, Ibadan érseke. Az ország apostoli nunciusa Renzo Fratini érsek. Az első misszionáriusok a portugál hódítókkal érkeztek Sao Tomé szigetére a XV. században, majd a XVI. században ágoston-rendi szerzetesek hoztak létre egy keresztény uralkodói dinasztiát a helyi trónörökös megkeresztelésével Warriban. A XVIII. és XIX. században spanyol és olasz kapucinusok folytatták az evangelizációt. Majd 1885-ben érkeztek meg a Szentlélekről elnevezett Kongregáció francia misszionáriusai és a Társaság az Afrikai Missziókért tagjai. A 20. század folyamán fokozatosan épült ki az egyházi hierarchia Nigériában.

A mai nigériai egyház fiatal, dinamikus, amelyben népszerű a szentségek vétele. Eltökélt szándéka, hogy hozzájáruljon a nemzet építéséhez. Az egyház felemeli szavát az igazságosság és a jogok védelme érdekében, valamint a békéért és a kiengesztelődésért. Elítéli a nigériai társadalmat sújtó problémákat: a törzsi szellemet, az erőszakot és az elterjedt korrupciót. A világiak aktív szerepet vállalnak az egyház életében, számos világi társulás, befolyásos katolikus női szervezetek és karizmatikus csoportok vannak jelen minden egyházmegyében. A Mária Légió és a Páli Szent Vince Társulat tagjai nagy segítséget nyújtanak a plébánosoknak a hitoktatásban, a fiatalok nevelésében és a szegények felkarolásában. Magas a hívek részvételi aránya a vasárnapi szentmiséken nemcsak a városokban, de a távoleső falvakban is. A papi szemináriumok és a rendházak a jelentkezők nagy száma miatt helyhiánnyal küzdenek.
A helyi egyház prioritásai közé tartozik a különböző vallási és etnikai csoportok közötti békés együttélés előmozdítása. A muzulmán és keresztény csoportok közötti viszonyt a feszültség és az erőszak hullámok jellemzik, mint pl. a 2001-2006 közötti időszakban, amikor az ország északi, muzulmán államaiban bevezették a Sharia törvényt. A feszültségek valós okai azonban politikai eredetűek. Ebben a kontextusban az egyház mindig az állam laicitása védelmében száll síkra és aktívan elkötelezi magát a kiengesztelődés és a párbeszéd elősegítése mellett. Ezt a tevékenységet más keresztény egyházakkal és a muzulmán vezetőkkel együttműködve végzi.