„Etikai alapokra kell építeni a gazdasági és politikai életet irányító erőket” – mondta
XVI. Benedek pápa Balassa Jánosnak, Magyarország új szentszéki nagykövetének
A pápa megköszönte és viszonozta Sólyom László magyar államelnök jókívánságait, hozzátéve,
hogy imádkozik az egész magyar nemzetért. A Szentszék az 1989-es emlékezetes események
után állította helyre teljes körű diplomáciai kapcsolatait a volt keleti tömb országaival,
amelyek számára feltűnt a reményteljes jövő látóhatára. Az azóta eltelt 20 évben Magyarország
jelentősen előrehaladt a szabad és demokratikus társadalmi struktúrák létrehozásában
és részt kíván venni az egyre inkább globalizálódó nemzetközi közösség életében. Amint
azt a nagykövet is megállapította beszédében, a modern világban a gazdasági és politikai
életet irányító erőket etikai alapra kell építeni. Mindig elsőbbséget kell adni a
személy méltóságának és jogainak, az emberiség közjavának. Magyarország, több mint
ezer éves szilárd keresztény öröksége révén képes rá, hogy előmozdítsa ezeket a humán
eszményeket Európában és a nemzetközi közösségben.
Az újonnan megszerzett
szabadság tapasztalata olykor azzal a veszéllyel jár, hogy az egyes népek, sőt az
egész földrész történelmében és kultúrájában olyan mélyen gyökerező keresztény és
emberi értékeket más eszmékkel cserélik fel. Ezek az emberről és méltóságáról alkotott
helytelen felfogáson alapulnak és károsan hatnak a valóban virágzó társadalom fejlődésére.
A Szentatya utalással 2008-as béke világnapi üzenetére, most ismételten hangsúlyozta
a család jelentőségét. A modern Európában számos helyen megkérdőjelezik a család kulcsfontosságú
szerepét. A családot veszély fenyegeti egy olyan helytelen gondolkodásmód eredményeként,
amely olykor agresszív szociális és politikai intézkedésekben fejeződik ki. A Szentatya
ismételten hangsúlyozta: meg kell őrizni társadalmunknak ezt az alapvető elemét, amely
minden kultúra és nemzet életében központi helyet foglal el. Az állami támogatás egyik
sajátos módja annak a biztosítása, hogy a szülők, mint gyermekeik első nevelői, gyakorolhassák
ezt az alapvető jogukat. Ehhez tartozik az is, hogy egyházi iskolát válasszanak számukra.
Magyarországon a katolikus egyház különös intenzitással élte meg a totalitarizmus
és a mai szabadság közötti átmeneti időszakot. Az elnyomás évtizedei után, amelyekben
oly sok keresztény tett hősies tanúságot – a magyar részegyház elfoglalta helyét az
átalakult társadalomban. Most ismét szabadon hirdetheti az evangéliumot. Nem keres
magának kiváltságokat, de részt kíván venni a nemzet életében, természetének és küldetésének
megfelelően. Benedek pápa utalt rá, hogy a közelmúltban memorandumot írtak alá a Szentszék
és a magyar állam között a Honvédségnél és Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról.
Bízik abban, hogy minden olyan fontos kérdést, amely az egyház életét érinti az országban,
a jóakarat és a gyümölcsöző párbeszéd szellemében oldanak meg.
A pápa imáiról
biztosította a nagykövetet, hogy most kezdődő diplomáciai küldetése tovább erősítse
a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti baráti kapcsolatokat, majd a következő
szavakkal búcsúzott Balassa Jánostól, Magyarország új szentszéki nagykövetétől: Isten
áldja meg Magyarországot!