A Shoah és Isten misztériuma: Federico Lombardi jezsuita atya jegyzete az Octava Dies katolikus TV magazinban

Január 28-án, a szerdai általános kihallgatás végén a pápa mélyreható eszmefuttatást végzett az auschwitzi koncentrációs táborral foglalkozó beszédében. A pápa így fogalmazott: a Shoah legyen indíték az emberiség számára, hogy elgondolkodjon: mennyire beláthatatlan következményekkel jár az, amikor a gonoszság eluralkodik az emberi szívekben.

A pápa elítélte mindazokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a feledés homályába burkolják vagy tagadják 6 millió zsidó elpusztításának tragédiáját. Ezen túlmenően emlékeztetett azokra a drámai problémákra is, amelyeket mindez jelent minden ember és minden hívő lelkiismerete számára. Még az Isten puszta létezésébe vetett hit számára is kihívást jelent a gonoszság hatalmának ez a végzetes megjelenése.

XVI. Benedek pápa mindezt világosan megfogalmazta Auschwitzban elhangzott beszédében, amikor magáénak ismerte el azokat a sürgető kérdéseket, amelyeket a zsoltárosok intéznek a látszólag hallgatag és távoli Istenhez. A gonoszság iszonyú hatalmával a látszólag távolálló Istennel, vagyis e kettős misztériummal szemben a keresztény hit egyedüli válaszként Isten Fiának kínszenvedését ajánlja fel. Ezek az igazi és döntő kérdések az emberek és a hívők részéről a világgal és a történelemmel szemben.

Ezeket a kérdéseket nem lehet és nem szabad sem elkerülni és még kevésbé pedig tagadni. Másként hitünk hamis és üres lesz. Aki tagadja a Shoaht nem tud semmit sem Isten misztériumáról, sem pedig Krisztus Keresztjéről. Még súlyosabbá válik, ha a tagadás egy pap vagy egy püspök, azaz egy keresztény lelkipásztor ajkáról hangzik el, akár egységben van, akár nincs a katolikus egyházzal.