„Az 50 évvel ezelőtt kihirdetett zsinatra többé már nem tekintünk úgy, mint feszültségek
forrására” - P. Lombardi kommentárja
A Szentszék sajtótermének igazgatója, P. Federico Lombardi január 24-én jegyzékben
kommentálta a Szent X. Piusz Testvériség négy püspöke kiközösítésének visszavonását.
Megállapította, hogy a keresztények egységéért végzett hét jó hírrel zárult, amely
remélhetőleg öröm forrását jelenti az egész egyház számára. A közösítés visszavonása
alapvető lépés volt ahhoz, hogy a Lefebvre érsek által elindított és vezetett mozgalom
tagjaival létrejöjjön a végleges kiengesztelődés.
Ahhoz, hogy megértsük ennek
a lépésnek a jelentőségét, fel kell idéznünk XVI. Benedek pápa szavait, amelyeket
2007. július 7-én közzétett „Summorum Pontificum” k. Motu proprio-ja bevezetőjében
írt: „kötelességünk minden erőfeszítést megtenni, hogy mindazok, akiknek valóban szívügyük
az egység, velünk egységben maradhassanak, vagy azt újból megtalálják”. Ratzinger
bíboros már 1988-ban főszereplője volt a Lefebvre érsekkel való kapcsolatoknak, és
kezdettől fogva minden lehetőt megtett az egyház egységének szolgálatában. Az akkori,
pápai engedély nélkül történt püspökszentelések súlyos szakadást okoztak. Azonban
a II. János Pál által létrehozott „Ecclesia Dei” Bizottság türelmesen munkálkodott
azon, hogy nyitva maradjanak a párbeszéd útjai. Így a lefebvriánus mozgalomhoz kötődő
különféle közösségek az évek során teljes szeretetközösségre léphettek a katolikus
egyházzal.
A Szent X. Piusz Testvériség és négy püspöke különösen fontos az
egység visszaállítása szempontjából. XVI. Benedek kétségtelenül kinyilvánította elkötelezettségét,
hogy mindent megtegyen ennek a célnak az érdekében. Ezt szolgálta a Summorum Pontificum
k. Motu proprio-ja, amely a szentmise bemutatásának rítusára vonatkozik, illetve a
Hittani Kongregáció dokumentuma, amely tisztázta a II. vatikáni zsinat ekkléziológiai
tanításának vitatott pontjait. Mindez kedvező légkört teremtett és hozzájárult ahhoz,
hogy a Testvériség négy püspöke kérje a kiközösítés visszavonását. A főpásztorok tanúságot
tettek szilárd elhatározásukról, hogy a római katolikus egyházhoz kívánnak tartozni
és elismerik Péter primátusát.
P. Lombardi jegyzéke végén megállapítja: különösen
szép, hogy a kiközösítés visszavonására a II. vatikáni zsinat bejelentése 50. évfordulójának
előestéjén került sor. Ezáltal erre az alapvetően fontos eseményre már nem úgy tekintünk,
mint feszültségek forrására, hanem mint a szeretetközösség megerősítésére. A most
közzétett dekrétum arra világít rá, hogy még további előrehaladásra van szükség a
teljes egység megvalósulásához. Nem határozza meg például a Testvériség és a hozzá
tartozó papok státuszát. Az egész egyház csatlakozik a pápa imáihoz, hogy mielőbb
leküzdjenek minden akadályt, és ismét helyreálljon a teljes szeretetközösség – hangsúlyozza
P. Lombardi, a Szentszék sajtótermének igazgatója.