„A kereszténység a szabadság és a béke vallása, amely az emberiség valódi javát szolgálja” - mondta a pápa a szentszéki diplomatáknak

XVI. Benedek csütörtökön délelőtt fogadta a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testületet. A nagykövetek nevében a dékán, Alejandro Valladares Lanza fejezte ki a pápának újévi jókívánságait. A köszöntések után a pápa gondolata legelőször azok felé az országok felé fordult, amelyeket az elmúlt évben természeti katasztrófák sújtottak. Vietnam, Mianmar, Kína, Fülöp-szigetek, Közép-Amerika, Karib-szigetek, Kolumbia és Brazília nevét említette, majd pedig azokra a nemzetekre és régiókra gondolt, amelyekben véres, halált okozó terrorista összecsapások dúltak: Afganisztán, India, Pakisztán, Algéria. Minden erőfeszítés ellenére az annyira óhajtott béke még mindig távoli. Ugyanakkor nem szabad feladni a reményt, továbbra is elkötelezetten kell törekedni az igazi béke kultúrájának megteremtéséért, sőt meg kell kettőzni az erőfeszítéseket a biztonság és fejlődés érdekében.

A Szentszék aggodalommal figyeli a leszerelés és a nukleáris non-proliferáció területén jelentkező válság tüneteket. Nem szűnik meg hangsúlyozni, hogy nem lehet a békét építeni, amikor a katonai kiadások óriási emberi és anyagi erőforrásokat vonnak el a fejlődéstől, különös tekintettel a legszegényebb népekre. A pápa most a szegények felé fordította figyelmét, hivatkozva újévi békeüzenetére is, amelynek témája: „Legyőzni a szegénységet, építeni a békét.” Idézte VI. Pál Populorum progressio kezdetű körlevelét, amelynek tanítása semmit sem veszített időszerűségéből.

XVI. Benedek ezután a világméretű pénzügyi és gazdasági válság által okozott nehézségekről szólt, utalva az élelmiszerválságra, a klimatikus felmelegedésre, a főleg a szegény térségek lakosságát sújtó vízhiányra. Megelégedetten állapította meg, hogy a dohai konferencián a fejlődés pénzügyi támogatására vonatkozóan hasznos szempontokat állapítottak meg a legkiszolgáltatottabbak megsegítésére. A pápa hangsúlyozta: a bizalom légkörének megteremtéséhez, olyan etikára van szükség amely a mindennapi életben, amely a személy veleszületett méltóságán alapul.
A szegénység elleni küzdelem egyik fontos szempontja, hogy a fiatalokat a valódi testvériségre neveljük – állapította meg a Szentatya, majd felidézte tavalyi külföldön tett apostoli látogatásait. Sydneyben részt vett az Ifjúsági Világtalálkozókon, felkereste az Egyesült Államokat, ahol beszédet tartott az ENSZ székházában, megemlékezve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata közzétételének 60. évfordulójáról. A lourdes-i Mária-jelenések 150. évfordulója alkalmából elzarándokolt a francia kegyhelyre, hirdetve a Szűzanya megtérésre szóló felhívásának időszerűségét. Franciaországban a pápa ismételten megerősítette: egy egészségesen laikus társadalom nem hagyja figyelmen kívül a spirituális dimenzió értékeit, mivel a vallás nem jelent akadályt, hanem éppen ellenkezőleg egy igazságosabb és szabadabb társadalom építésének szilárd alapja.

XVI. Benedek ezután azokról a súlyos támadásokról szólt, amelyeket keresztények ezrei ellen követtek el az elmúlt évben. A kereszténység a szabadság és a béke vallása, amely az emberiség valódi javát szolgálja. A pápa atyai szeretetéről biztosította Irak és India híveit, arra szólítva fel a helyi polgári hatóságokat, hogy vessenek véget az üldöztésnak és munkálkodjanak a károk helyreállításán.
A nyugati világhoz is intézte felhívását: ne legyenek ellenségesek a keresztényekkel szemben pusztán azért, mert bizonyos kérdésekben eltérő véleményüknek adnak hangot.

Krisztus születése a betlehemi barlangban természetesen a közel-keleti helyzetre irányítja figyelmünket. A Szentföldön ezekben a napokban az erőszak fokozódásának vagyunk tanúi, amely végtelen szenvedést és károkat okoz a polgári lakosságnak. Ez a helyzet tovább nehezíti az izraeliek és palesztinok közötti konfliktusból való kiút keresését – állapította meg a pápa. Ismételten hangoztatta: a katonai beavatkozás soha nem lehet megoldás. Az erőszakot, bárhonnan is származzon, minden formájában határozottan el kell ítélni. A nemzetközi közösség elkötelezettségével lépjen életbe a fegyverszünet a Gázai övezetben. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a térség lakossága ismét elfogadható körülmények között éljen, és ismét megkezdődjenek a béketárgyalások. Le kell mondani a gyűlöletről, a provokációról és a fegyverek használatáról. A választásokon, amelyek az elkövetkező hónapokban a térség számos lakóját érintik, olyan vezetők lépjenek színre, akik képesek népüket a nehéz, de nélkülözhetetlen kiengesztelődés felé vezetni. Támogatni kell az Izrael és Szíria közötti párbeszédet, tekintettel a libanoni helyzetre. Az irakiakhoz, akik arra készülnek, hogy ismét saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását, a pápa a következő bátorítással fordult: jövőjüket építsék faji, etnikai és vallási megkülönböztetés nélkül. Ami pedig Iránt illeti, tárgyalások útján kell megoldani a nukleáris programra vonatkozó vitát.

A Szentatya ezután az ázsiai földrészt érintő kérdésekre tért ki. Megelégedésének adott hangot, hogy a Fülöp-szigeteken folytatják a mindanao-i béketárgyalásokat, illetve új fázisába lépnek a Peking és Taipei közötti kapcsolatok. A hatalmas földrészen élő ázsiai keresztény közösségek, bár számszerűleg kevesen vannak, hatékonyan hozzájárulnak a közjóhoz, hazájuk haladásához, tanúskodva Istenről, akinek szabadsága erősebb az igazságtalanságoknál. Ezt bizonyítja ékesszólóan a közelmúltban boldoggá avatott 180 japán vértanú példája is.

A pápa ezután örömmel említette meg, hogy néhány hónap múlva Afrikába tesz apostoli látogatást. Azért imádkozik az Úrhoz, hogy a szívek nyíljanak meg és fogadják be az evangéliumot, építsék a békét, küzdve az erkölcsi és anyagi szegénység ellen. Különösen nagy gondot kell fordítani a földrész gyermekeire, akik Szomáliában, Darfúr térségében és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a menekültek drámáját élik. Az elvándorlásra kényszerülő millióknak szükségük van humanitárius segítségre. Nemcsak legalapvetőbb emberi jogaiktól fosztották meg őket, hanem méltóságukon is sebet ejtettek. A pápa örömmel nyugtázta, hogy tavaly a Szentszék diplomáciai kapcsolatokat létesített Botswana állammal.
A latin-amerikai földrész problémái közül a kábítószer-kereskedelmet és korrupciót emelte ki, majd emlékeztetett rá, hogy II. János Pál közvetítésével, 30 évvel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások az Argentína és Chile közötti vitás kérdések békés megoldására.

Végül a Rómához közelebb eső nemzetek közül Törökországot említette meg, utalva rá, hogy a jubileumi Szent Pál-év alkalmából sok zarándok keresi fel a Népek Apostola szülőhelyét, Tarzuszt. Európában megoldásra vár még a megosztott Ciprus helyzete. A Kaukázusban tartsák továbbra is tiszteletben az Európai Unió diplomáciai erőfeszítéseinek nyomán tavaly augusztusban létrejött tűzszünetet és tegyék lehetővé a kitelepítettek hazatérését. Délkelet-Európában a Szentszék továbbra is támogatja Szerbia és Koszovó lakosságának kiengesztelődését, a kisebbségek tiszteletben tartásával. Őrizzék meg a térség értékes keresztény művészeti és kulturális örökségét, amely az egész emberiség számára gazdagságot jelent.

A Szentatya beszéde végén ismét a szegénység elleni küzdelemről szólt. Ez csak akkor lehetséges, ha az emberiség osztozik az olyan értékekben, mint a személy méltósága, a felelősségteljes szabadság, ha ténylegesen elismerik Istennek az ember életében betöltött helyét. Isten Karácsonykor megszületett Fia arra irányítja tekintetünket, hogy a minden ember közötti szolidaritás a szegénység elleni küzdelem és a béke építésének útja. Szeretetének világossága ragyogja be az egész emberiséget, vezessen bennünket a most kezdődő évben – mondta XVI. Benedek pápa, mindenkinek boldog újévet kívánva.