A 2009-es esztendőben a Szentatya szívében Afrika fontos helyet foglal el: P. Federico Lombardi, szentszéki szóvivő méltatja XVI. Benedek 2008-as pápai szolgálatát

Federico Lombardi jezsuita atya (a Vatikáni Rádió főigazgatója) rádiónknak adott interjúban összegezte a Szentatya ezévi apostoli tevékenységét.

P. Lombardi: A pápai szolgálatban tökéletesen megvalósult a keresztény hit hirdetésének irányvonala, mégpedig a rendkívül színvonalas tanításon, valamint a ma és a holnap emberének javát szolgáló lényeges értékek védelmén keresztül. A pápa szemlélete pozitív, nem tétovázó, nagy nemzetközi utazásai is erről tanúskodnak.

VR: Milyen képek villannak fel bennünk, amikor az Egyesült Államokban, az ENSZ-nél, Sydneyben és Lourdes-ban tett látogatására gondolunk?

P. Lombardi: A Ground Zero-nál mondott imádsága érintette meg leginkább az amerikaiak szívét, de természetesen nagy visszhangra talált az ENSZ közgyűlés előtt elhangzott beszéde is. Az Ifjúsági Világtalálkozóval kapcsolatban felejthetetlen az a kép, amint a Pápa eszmeileg magához öleli a világ minden tájáról érkezett fiatalokat. Franciaországban is pozitív módon gyakorolta tanítói hivatalát, amelyet nagy figyelemmel fogadott nemcsak az egyház, hanem a kultúra világa is.

VR: A 2008-as év biztosan fontos fejlődést hozott ökumenikus téren és az iszlámmal folytatott párbeszédben is.

P. Lombardi: Ökumenikus téren a legnagyobb benyomást I. Bartolomeosznak a római püspöki szinóduson elhangzott beszéde jelentette. A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az ortodox hagyományban mennyire mély az Isten Igéje iránti szeretet. Nincs a világon semmi, ami annyira eggyé forrasztana bennünket, mint ez a közös zarándokút hitünk gyökerei felé. Az iszlámmal való kapcsolatokban bizonyára a legfontosabb mozzanat a nemrég lezajlott katolikus-muzulmán fórum volt. E találkozó zárónyilatkozata tanúsítja, hogy nyitott és korrekt módon tanácskoztak az emberi jogok, a vallás-szabadság egyes szempontjairól, amelyek létkérdést jelentenek a muzulmánokkal folytatott párbeszédben.

VR: A Szentatya hogyan értékeli a most zajló Szent Pál évet?

P. Lombardi: A Szent Pál-év ugyan nincs eléggé jelen a köztudatban, ám az egyház élete számára igen fontos. Erről tanúskodik az is, hogy a pápa a szerdai általános audienciák alkalmával Szent Pál tanítását elemzi, bemutatva teológiai kultúrájának és spiritualitásának távlatait. Ez is egy útja annak, hogy a keresztény nép felismerje missziós hivatását és vágyakozzon arra, hogy maga is tovább adja az ősöktől kapott hit nagy ajándékát. A Pál apostol alakjának szentelt év az ökumenikus szempontból is fontos: érdekes, hogy pl. az ortodoxok is lelkipásztori szolgálatuk középpontjába helyezték ezt az évet.

VR: A 2008-as év legfontosabb egyházi eseménye kétségkívül az Isten Igéjével foglalkozó októberi püspöki szinódus volt.

P. Lombardi: A mostani szinódus rendkívül szerencsés eseménynek bizonyult. A főpásztorok között igen kedélyes volt a légkör és ez rendkívül fontos, mivel annak a jele, hogy a változatos kulturális és kritikai környezet ellenére az egyház mint közösség a szent szövegek értelmezésében azonos álláspontot képvisel, azaz Isten Szavára úgy tekint, mint a keresztény élet alapjára és táplálékára. A pápa mindehhez lényegesen hozzájárult a Jézusról szól könyvével, amely a Szentírás teológiai-spirituális olvasatának példaadó könyve, amint mintája annak is, hogy a pápa személyes értelmezését miként közölje másokkal is.

VR: XVI. Benedek pápa több alkalommal nagy figyelmet szentelt a világot sújtó gazdasági válságnak. Mielőtt társadalmi enciklikáját közzé tenné, a pápa újból és újból kijelenti, hogy a gazdasági kapcsolatok középpontjában az emberi személynek kell állnia.

P. Lombardi: Ez természetesen igaz. Hívők és nem hívők egyetértenek abban, hogy a gazdasági válság forrásánál etikai kérdések húzódnak meg. Nagy árat fizetünk amiatt, hogy a pénzkeresés dinamizmusa elszakadt a gazdasági termeléstől és a tényleges munkától. A pápa többször érintette ezt a kérdést és nemcsak azért teszi ezt, mert valamiképpen osztozni szeretne a válság által oly súlyosan érintett sok-sok ember szenvedésében és nehézségeiben. Egyben figyelmeztet is arra, hogy a válságból való kiutat csak az emberhez méltóbb és szilárdabb gazdaság megteremtése jelentheti, a jogos, méltányos és szolidáris fejlődés építésén keresztül.

VR: A világ egyes részein újra fellángolt a keresztények elleni erőszak. XVI. Benedek pápa az indiai Orissa államban történt vérengzések során nem egyszer hangja lett azoknak, akiknek nincs hangjuk.

P. Lombardi: Igen, főként Indiában, de bizonyos mértékig Közel-Keleten is tapasztaljuk a szélsőséges magatartások terjedését, amelyek elvitatják a mások hite és meggyőződése iránti tiszteletet, kiszorítják a társadalomból, sőt erőszakot alkalmaznak azokkal szemben, akik más hitet vallanak. A probléma rendkívül súlyos. A hívő emberek számára óriási tragédia az, hogy Isten és a vallás nevében követnek el erőszakos tetteket, ahelyett, hogy a vallások elősegítenék a harmóniát az emberek között és a béke megteremtését a világban. Ezen a területen rendkívül határozottnak kell lennünk és minden eszközzel az egyetértésen kell fáradoznunk.

VR: A 2009-es év immár a küszöbön áll: tudjuk, hogy a pápa készül a Szentföldre, de még ezt megelőzően márciusban Afrikába látogat.

P. Lombardi: Nyilvánvaló, hogy körültekintőnek kell lennünk a Szentatya jövő évi programját illetően, mert a problémák nem hiányoznak. Egy dolog azonban biztos: mégpedig az, hogy a pápa különös figyelemmel követi Afrika sorsát. A földrész nagyon sok népének óriási szenvedéseket kell elviselnie: félelmetes az öldöklés, a szegénység és az éhínség. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez a végsőkig kiélezett drámai helyzet megváltozzon, hogy ez a potenciálisan erős, óriási gazdasági és főként emberi erőforrásokkal rendelkező földrész végre maga is hozzájárulhasson az emberiség és az egyház jelenének és jövőjének építéséhez? Viseljünk mindannyian szívünkön a most kezdődő évben Afrika sorsát. A pápa elkötelezett magatartása például szolgálhat mindenki számára.