„Megjelent üdvözítő Istenünk kegyelme minden embernek” (Tit 2,11) „Kedves testvéreim!
Pál apostol szavaival megújítom Krisztus születésének örömhírét: igen, ma megjelent
minden ember számára Üdvözítő Istenünk kegyelme. Megjelent. Ezt ünnepli az egyház
ma. Isten kegyelme, telve jósággal és gyengédséggel, többé nincs elrejtve, hanem megjelent,
megnyilvánult testben, megmutatta arcát Betlehemben. Mikor? Augusztus császár alatt,
az első népszámlálás idején, amelyre utal Lukács evangélista is. A kinyilatkoztató
egy újszülött, Szűz Mária Fia. Őbenne jelent meg Üdvözítő Istenünk kegyelme. Ezért
nevezik a Gyermeket Jehoshuának, Jézusnak, ami ezt jelenti: Isten üdvözít.
Isten kegyelme megjelent. Íme ezért a fény ünnepe karácsony. Nem teljes fény, amely
nappal mindent beborít, hanem születő fény, amely meggyullad éjszaka és szétárad a
mindenség egy határozott pontjából kiindulva, a betlehemi barlangból, ahol az isteni
Gyermek világra jött. Valójában Ő maga a fény, amely szétárad, miként a karácsonyt
ábrázoló sok képen látjuk. Ő a világosság, amely megtöri a homályt, szétoszlatja a
sötétséget, és lehetővé teszi, hogy megértsük létezésünk és a történelem értelmét.
Minden jászol egyszerű és ékesszóló felhívás, hogy nyissuk meg a szívünket és lelkünket
az élet misztériumának. Találkozás a halhatatlan élettel, amely halandó lett karácsony
misztikus eseményében. Ezt a jelenetet itt a Szent Péter téren is csodálhatjuk, miként
számtalan templomban és kápolnában az egész világon, és minden házban, ahol imádják
Jézus nevét.
Isten kegyelme megjelent minden embernek. Igen Jézus, az Üdvözítő
Isten arca nemcsak keveseknek, néhánynak jelent meg, hanem minden embernek. Igaz,a
szegényes betlehemi hajlékban kevés személy találkozott vele, de Ő mindenkiért jött:
zsidókért és pogányokért, gazdagokért és szegényekért, közeliekért és távoliakért,
hívőkért és nem hívőkért…mindenkiért. A természetfeletti kegyelmet Isten minden teremtménynek
szánta. De szükség van arra, hogy az ember befogadja azt, hogy kimondja igenjét, miként
Mária, hogy a szívet megvilágítsa az isteni fénynek egy sugara. Azon az éjszakán a
megtestesült Igét befogadta Mária és József, akik szeretettel várták, és a pásztorok,
akik nyájukat őrizve virrasztottak. Kis közösség fogadta és imádta tehát a Gyermek
Jézust, kis közösség, amely az egyházat és minden jóakaratú embert képviseli. Ma is
azok, akik várják és keresik Őt, találkozhatnak Istennel, aki szeretetből testvérünk
lett, akik szívükkel feléje fordulnak, vágyakoznak arra, hogy megismerjék arcát és
siettessék Országa eljövetelét. Jézus maga mondja majd prédikációjában: a lélekben
szegények, a szomorúak, a szelídek, az igazságosságot éhezők, az irgalmasok, a tiszta
szívűek, a béke munkálói, az igazságosságért üldözöttek ismerik fel Jézusban Isten
arcát, és miként a betlehemi pásztorok távoznak szívükben megújulva a szeretetétől
kapott örömmel.
Testvéreim, akik hallgattok, minden embernek szánta Isten
a reménység örömhírét, amely a karácsonyi üzenet középpontja. Mindenkiért született
Jézus, és miként Betlehemben Mária felajánlotta Őt a pásztoroknak, ezen a napon az
egyház is bemutatja őt az egész emberiségnek, hogy minden személy és minden emberi
helyzet megtapasztalhassa Isten üdvözítő kegyelmének hatalmát, amely egyedül képes
átalakítani a rosszat jóvá, amely egyedül képes megváltoztatni és a béke oázisává
alakítani az emberi szívet.
Meg tudják tapasztalni Isten üdvözítő kegyelmének
hatalmát azok a népek, amelyek még sötétségben és a halál árnyékában élnek. Betlehem
isteni fénye áradjon ki a Szentföldre, ahol úgy tűnik a látóhatár elsötétül az izraeliek
és a palesztinok számára, - áradjon szét e fény Libanonban, Irakban és mindenütt Közel-Keleten.
Tegye termékennyé azok erőfeszítéseit, akik nem adják meg magukat az összeütközés
és erőszak perverz logikájának, hanem inkább a párbeszéd és a tárgyalás útját választják,
hogy feloldják az egyes országok belső feszültségeit, és igazságos, tartós megoldásokat
találjanak a régiókat gyötrő konfliktusokra.
Erre a Fényre áhítoznak az afrikai
Zimbabwe lakói, akik hosszú idő óta a politikai és társadalmi krízis szorítójában
szenvednek, miként a Kongói Demokratikus Köztársaság lakói, különösen is Kivu meggyötört
vidékén, továbbá a szudáni Darfur és Szomália népei, akik a biztonság és a béke hiányának
tragikus következményei miatt végeláthatatlan szenvedést viselnek el. E karácsonyi
Fényt várják ezeknek az országoknak a gyermekei és minden nehézségekkel küzdő ország
gyermekei, hogy adják vissza jövőbe vetett reményüket.
Ahol az emberi személy
méltóságát és jogait lábbal tapossák, ahol a személyek és csoportok önzése kerekedik
a közjó fölé, ahol beletörődnek a testvérgyilkos gyűlöletbe és az ember ember általi
kizsákmányolásába, ahol kérlelhetetlen harcok osztják meg a csoportokat és etnikumokat
és szétzilálják az együttélést, ahol a terrorizmus folytatja csapásait, ahol hiányzik
az élet fenntartásához szükséges élelem, ahol szorongva tekintenek az egyre bizonytalanabb
jövőbe még a jóléti nemzetekben is, ott ragyogjon fel karácsony fénye és bátorítson
mindenkit, hogy vegye ki részét az igazi szolidaritásból. Ha mindenki csak a saját
érdekeire gondol, a világ csak pusztulása felé tarthat.
Kedves testvéreim,
ma megjelent üdvözítő Istenünk kegyelme, ebben a mi világunkban, amelyben lehetőségek
és gyengeségek, haladás és válság, reménység és szorongás tapasztalható. Ma felragyog
Jézus Krisztus világossága, a Magasságbeli Fiáé és Szűz Mária Fiáé. Aki „Isten az
Istentől, világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Értünk
emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből.” Imádjuk Őt ma a föld minden
részén, Jézust pólyába takarva és jászolba fektetve. Imádjuk csendben miközben Ő,
a csecsemő ezt mondja vigasztalásunkra: Ne féljetek, „Én Isten vagyok, és nincsen
más” (Iz 45, 22). Jöjjetek hozzám férfiak és nők, népek és nemzetek, jöjjetek hozzám,
ne féljetek. Azért jöttem, hogy elhozzam nektek az Atya szeretetét, hogy megmutassam
a béke útját.
Menjünk hát testvéreim, siessünk, mint a pásztorok a betlehemi
éjszakában. Isten eljött, hogy találkozzon velünk, megmutatta arcát telve kegyelemmel
és irgalommal. Ne legyen hiábavaló érkezése. Keressük Jézust, hagyjuk, hogy magához
vonzzon fénye, amely elűzi az ember szívéből a szomorúságot és a félelmet. Közeledjünk
Hozzá bizalommal. Alázattal boruljunk le, hogy imádjuk Őt. – Boldog Karácsonyt mindenkinek.’