A szegénységet csak globális szolidaritással lehet leküzdeni – folytatjuk a pápa béke
világnapi üzenetének ismertetését
A dokumentum 8-14-ig terjedő pontjai a következő címet viselik: Küzdelem a szegénység
ellen és globális szolidaritás.
Benedek pápa emlékeztet rá, hogy a béke építésének
egyik legfőbb útja egy olyan globalizáció, amelynek célja, hogy a nagy emberi család
érdekeit szolgálja. Ehhez azonban globális szolidaritásra van szükség a gazdag és
a szegény országok között, valamint az egyes nemzeteken belül. Olyan közös etikai
kódexet kell elfogadni, amelynek szabályai a természeti törvényben gyökereznek. Ezt
pedig a Teremtő véste minden egyes ember lelkiismeretébe. A pápa megállapítja:
a globalizáció kiküszöböl bizonyos korlátokat, de egyben újabbakat állít fel. Bár
közelebb hozza egymáshoz a népeket, a térben és időben való közelség azonban önmagában
még nem teremti meg a valódi szeretetközösség és béke feltételeit. Az egyház, amely
az Istennel való benső egyesülés és az egész emberi nem egységének jele és eszköze,
továbbra is hozzájárul az igazságtalanságok leküzdéséhez egy békésebb világ építésére
törekedve.
A Szentatya ezután a nemzetközi kereskedelem és pénzügyi tranzakció
területén ma tapasztalható folyamatokat vizsgálja békeüzenetében. Ezek közül vannak,
amelyek hozzájárulnak az általános életfeltételek javulásához, mások azonban megosztják
a népeket, megteremtve a háborúk és konfliktusok veszélyes előfeltételeit. A második
világháborút követő évtizedekben a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett gyors
fejlődés ellenére még mindig vannak olyan országok, főleg Afrikában, amelyek ki vannak
zárva a kereskedelmi körforgásból. A pápa megismételte felhívását: minden ország azonos
feltételek mellett lehessen jelen a világpiacon. A pénzügy objektíve legfontosabb
feladata, hogy hosszú távon támogassa a befektetéseket, vagyis a fejlődést. Ezzel
szemben ma nemzeti és globális szinten a legrövidebb táv logikája érvényesül. Ezt
mutatja a legújabb válság is.
A szegénység elleni küzdelem tehát igényli a
gazdasági és jogi együttműködést – hangsúlyozza béke világnapi üzenetében XVI. Benedek
pápa. Azt is megállapítja, hogy a kifejezetten segélynyújtásra épülő, asszisztenciális
politikák gyakran kudarcot vallanak a szegény országokban. A személyek képzésébe kell
befektetni, és a kezdeményezés kultúráját kell elősegíteni. Egy modern gazdasági rendszerben
a gazdagság értéke döntő mértékben függ attól a képességtől, hogy hogyan tudnak a
jelen és a jövő számára jövedelmet teremteni. Az értékek teremtése tehát olyan halaszthatatlan
feladat, amelyet mindenképpen meg kell valósítani, ha hatékonyan és tartósan küzdeni
akarunk az anyagi szegénység ellen – szögezi le a Szentatya. Ahhoz, hogy valóban
első helyen foglalkozzunk a szegényekkel, a következő három területen kell helyes
logikát érvényre juttatni: a gazdaság, a politika és a helyi és nemzetközi polgári
közösség közéleti részvétele. A polgári társadalom kulcsfontosságú szerepet tölt be
minden fejlődési folyamatban, mivel a fejlődés alapvetően kulturális jelenség. A kultúra
pedig a polgári élet helyein születik és bontakozik ki.
Mint ahogy már II.
János Pál pápa is megállapította, a globalizációt kettősség jellemzi, ezért kell bölcsen
irányítani. Ehhez a bölcsességhez tartozik, hogy elsődlegesen foglalkozunk a szegények
igényeivel. Botrány az az aránytalanság, hogy van szegénység, holott az emberek rendelkeznek
a leküzdéséhez szükséges eszközökkel. Az aránytalanság kulturális, politikai, spirituális
és erkölcsi jellegű – írja béke világnapi üzenetében XVI. Benedek. A szegénység elleni
küzdelemhez olyan férfiakra és nőkre van szükség, akik mély testvéri lelkülettel rendelkeznek,
akik képesek arra, hogy a valódi emberi fejlődés útján kísérjenek el személyeket,
családokat és közösségeket.