A magyar jezsuiták folyóirata, a Távlatok a tanulmányi rovatban – részben külföldi
folyóiratokból tallózva – a kereszténység posztmodern kori helyzetével és jövőjével
foglakozik. Idézünk a szerkesztőségi bevezetőből: „A globalizálódó liberális gazdasági
rendszer hirtelen kitört világméretű pénzpiaci válsága különösképpen is sújtja Magyarországot,
amely már korábban a gazdasági-politikai csőd szélére jutott. Ma már egyes magyar
politikai és gazdasági elemzők is hangoztatják, hogy egy politikai fordulat nem elégséges,
mert lelki, erkölcsi megújulásra van szüksége Európának és Magyarországnak. Fel kell
éleszteni a keresztény gyökereket, amint ezt II. János Pál hangsúlyozta. Manapság
olyan kereszténységre van szükség, amely nem a szociológián, hanem a hívők személyes
elkötelezettségén nyugszik. Az egyházaknak, a keresztényeknek folytatniuk kell az
új evangelizálást, akár alkalmas, akár alkalmatlan Elsősorban is hiteles tanúságtételre
van szükség: tanúskodni arról, hogy Jézus Krisztus elhozta az örök élet reményét,
hogy abszolút jövő vár a Krisztus Lelkének kitáruló emberekre.”
A Távlatokban
néhány írás emlékezik a magyar jezsuita rendtartomány függetlenülésének 100. évfordulójára,
ugyanis 1909-ben szakadt el az osztrák provinciától. Egy tanulmány madártávlatból
bemutatja a száz év történetét, illetve megemlékezik néhány kiemelkedő jezsuitáról.
Vámos Péter professzor ismerteti a kínai támingi magyar jezsuita misszió történetét.
– A Róma és a világegyház rovatban beszámolót olvashatunk, részben a Vatikáni Rádió
adásai alapján az őszi püspöki szinódusról, valamint XVI. Benedek franciaországi látogatásáról.
A folyóirat közli azt az interjút, amelyet Vertse Márta készített a jezsuita P. Gumpellel
a XII. Pius és a zsidóüldözés témáról, ennek nagy része elhangzott a magyar műsorban.
A Kultúra és élet rovatban két irodalomtörténész megemlékezik a százéves Nyugat folyóiratról
és a 125 éve született Babits Mihályról. Szabó Ferenc köszönti a 80 éves Juhász Ferenc
költőt és bemutatja a száz éve született Simone de Beauvoir, Sartre élettársa hitválságát:
hogyan lett a jó házból való katolikus úrilány ateista.
A karácsonyi elmélkedést
Nemeshegyi Péter jezsuita teológus írta: a megtestesülésről eszmélődve megmutatja,
hogy Jézus az egyetemes üdvözítő, éspedig abból a zsinati megállapításból kiindulva
hogy ”Az Isten Fia a megtestesüléssel valamiképpen minden emberrel egyesült.” (GS
22) Végül a Könyvszemlében Szabó Ferenc ismerteti Mészáros István most megjelent könyvét:
Árnyak és fények. Kiegészítések a Mindszenty-életrajzhoz. A hatvan éve letartóztatott
vértanú bíboros életművének egyik legjobb ismerője néhány újabb tanulmányát teszi
közzé, szerencsésen helyreigazítva bizonyos torzításokat és hamis értelmezéseket.
Mészáros professzor könyve elején idéz Erdő Péter bíboros május 8-án Rómában elhangzott
beszédéből: „Isten szolgája, Mindszenty József emlékéhez valóban illik az apostolokról
való emlékezés. Illik hozzá, mert meggyőződéséért, hitéért vállalt szenvedésével Krisztus
és az apostolok méltó követőjének bizonyult.”