Jézus születésének világossága kiárad a harmadik évezred emberiségére – a szerda délelőtti
általános pápai audiencia a Vatikánban
A Szent Péter tér közepén áll már az Alsó-Ausztriából érkezett 33 méter magas fenyőfa
és szorgos kezek munkálkodnak azon, hogy karácsony vigíliájára elkészüljön a nagy
betlehemi jászol is. A szerda délelőtti általános kihallgatás alkalmával a Szentatya
is érintette a betlehem-készítés gondolatát: „Ne hiányozzék otthonainkból a betlehemi
jászol, amellyel megvalljuk hitünket, és amelyben ugyanakkor a hagyományok és a művészetek
is fontos helyet foglalnak el. A házi betlehem-készítés egyszerű, ám ugyanakkor a
legékesebb módja annak, hogy az emberré lett és közöttünk lakozó Jézusra emlékezzünk.”
A VI. Pál kihallgatási terem ezúttal is a világ számos országából érkezett
zarándoknak adott otthont. A hívősereget már megérintette a karácsony örömteli és
meghitt légköre, többek között azáltal is, hogy hegyi dudások jellegzetes pásztor
öltözékükben megszólaltatták a Liguori Szent Alfonz alakjához fűződő legnépszerűbb
olasz karácsonyi éneket, amelynek kezdő szavai így emlékeznek a Kis Jézus születésére:
„Tu scendi dalle stelle” – (Te a csillagok közül szállsz le közénk).
A mai
napon lépünk be karácsony kilencedébe, amely alkalmat ad arra, hogy szívünk felkészüljön
az Emánuel, a velünk élő Isten fogadására – mondta katekézisében a pápa. Ebben az
időszakban szemléljük a prófétai jövendölések beteljesedését, azt, hogy Szűz Mária
Betlehemben világra hozta Isten Fiát. A karácsony mindenkinek szól, egyetemes ünnep,
még a nem hívő emberek szívét is megérinti valamiképpen, hiszen az élet ajándékáról
szól. Egy gyermek születése mindig gyöngédséggel tölt el bennünket. A Jászolt szemlélve,
hogyan ne gondolnánk azokra az újszülöttekre, akiket eltaszítanak, akiknek nem viselik
gondját, akiknek a világ annyi részén csak mérhetetlen szegénység jut. A betlehemi
jászolt szemlélve gondoljunk azokra a házaspárokra is, akiknek nem lehet gyermekük.
A Szentatya beszédében kifejezte aggodalmát a fogyasztói és élvhajhász életvitel
térhódítása miatt. A karácsony így lassan elveszíti lelki értékét, egyszerű ajándékcserévé
válik. Ugyanakkor számtalan családot, sőt az emberiség jelentős részét rendkívüli
módon sújtja a gazdasági válság, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság. Bárcsak mindez
indíttatást adna arra, hogy újra észrevegyük a karácsony igazi értékeit, mint pl.
az egyszerűség, a barátság és a mások iránti szolidaritás. A fogyasztói szellemtől
és materialista lerakódásoktól megtisztult karácsony valóban alkalom lehet arra, hogy
személyes ajándékként fogadjuk be a Jézus születésének titkából forrásozó reményt.
A Szentatya a szerdai általános kihallgatáson elhangzott beszédében ezután
arra emlékeztetett, hogy a megtestesült Isteni Ige az emberiség üdvözítője és megváltója
lett. Nagy Szent Leó híres karácsonyi szentbeszédeinek egyikében ezt mondja: „Ujjongjunk
az Úrban, kedveseim és nyíljon ki szívünk a legtisztább örömnek. Megvirradt ugyanis
az a nap, amely elhozta számunkra az új megváltást… Üdvösségünk évenként ismétlődő
magasrendű misztériuma … örökké fog tartani.” Karácsonykor nem csak egy nagy személyiség
születését és az élet valamiképpen elvont misztériumát ünnepeljük, hanem hitünk
központi magvát, azt a nagy igazságot, amit Szent János ezzel a néhány egyszerű szóval
így foglalt össze: „Az Ige testté lett”. A sötét betlehemi éjszakában valóban felgyulladt
egy nagy világosság: a világegyetem Teremtője megtestesült és eltéphetetlenül eggyé
lett emberi természetünkkel, valóban Isten lett az Istentől és világosság a világosságtól.
Az élő Isten Fia emberré lett Betlehemben, hogy életünk valóban értelmet nyerjen.
A Szentatya szerdai katekézisét ezzel a gondolattal zárta: A karácsony alkalmas
idő arra, hogy elgondolkodjunk életünk értelméről és értékéről. Alázatos és tiszta
lélekkel készülődjünk a karácsonyra, mint olyan eseményre, amely megújítja egész életünket.
Legyünk mi is tanúi a karácsony titkából forrásozó világosságnak, amely kiárad a harmadik
évezred embereire. A Legszentebb Szűz Mária és Szent József segítsenek bennünket,
hogy méltóképpen ünnepelhessük szentkarácsonyt.