A pápa békevilágnapi üzenete első 7 pontjának ismertetése
XVI. Benedek mindenekelőtt emlékeztet tiszteletre méltó előde 1993-as béke világnapi
üzenetére. Ebben II. János Pál pápa hangsúlyozta, hogy a számos népet sújtó szegénység
negatív hatással van a világ békéjére. A szegénység gyakran elősegíti, vagy még súlyosabbá
teszi a fegyveres konfliktusokat. A gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenség még
a gazdaságilag fejlett nemzetekben is egyre nyilvánvalóbbá válik. Olyan problémáról
van szó, amellyel az emberiség lelkiismeretének szembe kell néznie, mivel sokan vannak
azok, akik nem emberhez méltó körülmények között élnek. Ez pedig akadályozza a nemzetközi
közösség valódi és harmonikus fejlődését – írta 1993-ban II. János Pál pápa.
A
szegénység elleni küzdelem egyben azt is jelenti, hogy figyelemmel kísérjük a globalizáció
összetett jelenségét, felhasználva a gazdasági szakértők, szociológusok kutatásainak
eredményeit is – állapítja meg üzenetében XVI. Benedek. A globalizáció spirituális
és erkölcsi szempontjaira hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy minden ember ugyanannak
az isteni tervnek a részese. Nemcsak anyagi szegénység létezik, hanem például
a gazdag társadalmakban tapasztalható a kitaszítottság jelensége, az erkölcsi és spirituális
szegénység is. A szegénység minden formája abban gyökerezik, hogy nem tartják tiszteletben
az emberi személy transzcendens méltóságát. A pápa levelében ezután a szegénység
kérdését a következő öt szempont szerint vizsgálja meg.
A szegénység okaként
gyakran a demográfiai fejlődést jelölik meg, ezért születéscsökkentő kampányokat szerveznek
nemzetközi szinten. Olyan módszereket is felhasználnak, amelyek nem tartják tiszteletben
a nők méltóságát, sem a szülőknek azt a jogát, hogy felelősen meghatározzák gyermekeik
számát, sőt még az élethez való jogot sem tisztelik. Meg nem született gyermekek millióit
ölik meg a szegénység elleni harc nevében. A valóságban azonban a legszegényebb emberi
lények kiirtásáról van szó. 1981-ben a világ lakosságának mintegy 40%-a élt az abszolút
szegénységi küszöb alatt, míg mára ez a százalék lényegében felére csökkent. Olyan
népek is leküzdötték a szegénységet, amelyeket jelentős népszaporulat jellemez.
A
pápa második helyen az aggasztó járványos betegségeket említi, mint a malária, a tuberkolózis
és az AIDS, amelyek világszerte elterjedtek. Különösen nehéz az AIDS elleni küzdelem,
ha nem néznek szembe azokkal az erkölcsi problémákkal, amelyek összefüggnek a HIV-vírus
terjedésével. A szegény népek rendelkezésére kell bocsátani a megfelelő gyógyszereket
és terápiákat, mindenkinek biztosítva az alapvető egészségügyi ellátást. A pápa
üzenetében ezután, harmadik szempontként a gyermekek szegénységének témáját érinti.
Amikor a családot szegénység sújtja, a gyermekeket éri a legnagyobb sérülés. Ezért
fontos az anyák ellátása, az oktatás, a védőoltások, a gyógykezelés, az ivóvíz biztosítása,
általában véve a család védelme.
Ugyancsak erkölcsi összefüggés áll fenn a
leszerelés és a fejlődés között – szögezi le negyedik szempontként békevilágnapi üzenetében
XVI. Benedek. Aggodalomra ad okot a katonai kiadások jelenlegi szintje. A jelentős
anyagi és emberi erőforrásokat, amelyeket fegyverkezésre fordítanak, a népek haladását
támogató projektektől vonják el. Ez akadályozza a nemzetközi közösséget abban, hogy
megvalósítsa a fejlődésre vonatkozó célkitűzéseit, továbbá elmaradottságot, feszültséget,
konfliktusokat okoz.
Végül a szegénység elleni küzdelem ötödik területe a
jelenlegi élelmezési válságot érinti. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egyes népek
még az alapszükségleteket sem tudják kielégíteni. A válságot nem annyira az élelem
hiánya, mint inkább a spekuláció jelensége okozza – mutat rá üzenetében a Szentatya.
A
rosszultápláltság súlyos pszicho-fizikai károkat is okozhat, ami tovább növeli az
egyenlőtlenséget, erőszakot váltva ki az érintett lakosságok részéről. A szegények
és gazdagok közötti szakadék növekedését részben a technológiai fejlődés váltja ki,
másrészt az ipari termékek árainak rugalmassága. Ezek ugyanis sokkal gyorsabban növekednek,
mint a mezőgazdasági termékek ára illetve azoké a nyersanyagoké, amelyek gyakran a
szegény országok tulajdonaiban vannak. Ez okozza, hogy a legszegényebb országok lakosságának
nagy részét kettős csapás sújtja: egyrészt a rendkívül alacsony bérek, másrészt a
nagyon magas árak – fejti ki a 2009-es béke világnapi üzenetében XVI. Benedek pápa.