Fenntartható pénzügyi rendszer a fenntartható fejlődésért – a dohai konferencián Migliore
érsek a legszegényebbek hangjának tiszteletét kérte
A pénzügyi válság és a terrorizmus veszélye nem vonhatja el a nemzetközi közösség
figyelmét a világ legszegényebbjeinek szükségleteiről – hangsúlyozta a Szentszék állandó
ENSZ megfigyelője. Migliore érsek hétfőn felszólalt a Katar fővárosában rendezett
ENSZ konferencián, amelyet a fejlődés finanszírozása témának szenteltek. A tanácskozás
középpontjában a Bretton Woods-i pénzügyi intézmények reformja állt. A találkozón
részt vettek a nyugati világ vezetői, a nemzetközi pénzintézetek irányítói és a fejlődő
országok képviselői. A legszegényebb országok reformra szólítottak fel és hangsúlyozták,
hogy nekik kell a globális válság árát megfizetni, miközben nem felelősek annak kirobbanásáért.
Azt kérték, hogy a döntéshozatali fórumokon hallgassák meg véleményüket.
A
pénzügyi válság nem az emberi leleményesség kudarca, hanem inkább az erkölcsös magatartás
hiányának következménye. A fenntartható pénzügyi rendszernek meg kell felelnie a fejlődéshez
szükséges jelenlegi tőke igénynek, de egyben biztosítania kell az erőforrások hosszú
távú megőrzését és növekedését. A globális fejlődés nemcsak a technikai szervezésen
múlik, hanem alapvetően erkölcsi kérdés. A társadalmi és gazdasági fejlődést úgy kell
megvalósítani, hogy a személyt állítjuk a döntések középpontjába – hívta fel a figyelmet
az érsek.
A pénzügyi válság mutatja, hogy amikor a politikai akarat párosul
a közjó iránti aggodalommal, képesek vagyunk hónapokon belül elegendő tőkét biztosítani
a pénzügyi piacok számára. Ehhez hasonlóan ugyanez a politikai akarat és a pénzügyi
rendszereket érintő közjó iránti figyelem kellene, hogy irányuljon a legszegényebbekre
és a legsebezhetőbbekre. A nemzetközi közösség forduljon nagyobb tisztelettel azon
országok és személyek felé, akik leginkább rászorulnak a pénzügyi támogatásra. Ugyanakkor
megújult figyelmet kell szentelni arra, hogy igazságosabb és méltányosabb kereskedelmi
rendszereket biztosítsunk.
Továbbra is élnek azok az erények és alapelvek,
amelyek kivezették a nemzetközi közösséget számos válságból. Ezek közé tartozik a
szolidaritás, az erőforrások és lehetőségek igazságos és méltányos elosztása, a környezet
körültekintő használata, valamint az, hogy lemondunk a rövid távú pénzügyi és társadalmi
nyereségről a fenntartható fejlődés javára. Migliore érsek idesorolta még a politikai
bátorságot is, amely szükséges ahhoz, hogy olyan világot építsünk, amelyben az emberi
életet minden társadalmi és gazdasági tevékenység középpontjába állítják. Ezeknek
az alapelveknek a felvállalásával segíthetjük egy olyan világ létrehozását, amelyben
a társadalmi, gazdasági és spirituális fejlődés mindenki számára hozzáférhető – mutatott
rá Celestino Migliore érsek, a Szentszék állandó ENSZ megfigyelője.