A jelenlegi pénzügyi válság valójában erkölcsi krízis – nyilatkozta a Iustitia et
Pax Pápai Tanács titkára
A gazdasági visszaesés hosszúra nyúlik – állapította meg a Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezet (OECD) a hétvégén Washingtonban lezajlott G21 országok találkozója
kapcsán. A Szentszék továbbra is figyelemmel kíséri a gazdasági-pénzügyi helyzet alakulását.
Giampaolo Crepaldi püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanács titkára a Vatikáni
Rádiónak nyilatkozva megújított figyelmet kért a szegény országok iránt és a válság
olyan megközelítését, amely nem mellőzi annak erkölcsi aspektusát.
A jelenlegi
válságra a megoldás nem lehet csupán pénzügyi jellegű – állapította meg a püspök.
Az egyház társadalmi tanításából kiindulva a piacnak – legyen az a pénzügyi piac –
szüksége van olyan feltételekre, amelyeket önmaga nem tud megteremteni, pl. a bizalom.
Amikor egy gazdasági-pénzügyi rendszer válságba kerül, annak sosem csak gazdasági
vagy pénzügyi okai vannak, hanem a világszintű erkölcsi rendszer sérüléséből fakad.
A bizalom elsősorban nem gazdasági-pénzügyi elem, hanem egy etikai magatartás. Amikor
a piac ezt mellőzi, tudjuk, hogy önmagától nem képes újjáépíteni.
Arra a kérdésre
vonatkozóan, hogy a pénzügyi válság miatt az állam jelenléte a gazdaságban szükséges-e,
Crepaldi püspök hangsúlyozta, hogy ez elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen. Visszatérve
az egyház társadalmi tanításához, nagyobb bölcsességgel kell a piacra tekinteni –
mondta. Nem jutottunk volna ebbe a helyzetbe, ha a piacot nem célnak, hanem eszköznek
tekintettük volna. Ahol megbukott a gazdaság és a pénzgazdálkodás, tér nyílik az állam
politikai beavatkozásához. Ugyanakkor nem szabad démonként feltűntetni a piacot, hogy
ezáltal felmagasztaljuk az államot. Meg kell őrizni az egyensúlyt, és három szereplőnek
kell rendeznie a helyzetet: a piacnak, az államnak és a civil társadalomnak – zárta
interjúját az Igazságosság és Béke Pápai Tanács titkára.