Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) nemrégiben kiadott nyilatkozata
óta a püspökök kezdik hallatni hangjukat a jelenlegi pénzügyi válság kapcsán. A főpásztorok
számára lelkipásztori feladatuknak tartják, hogy egy ilyen helyzetben irányt mutassanak.
Az egyház álláspontjának hangoztatása szükségesnek mutatkozik a politikai vitákban
uralkodó elméletek szempontjából is. Ezekben kapzsiságról, irigységről, felelősségről
és lojalitásról beszélnek. Váratlanul visszatérnek azok az erkölcsi kategóriák, amelyeket
az egyház évszázadokig hirdetett és amelyek egy ideje feledésbe merültek a társadalomban.
Egyes
püspökök elkezdték felemelni hangjukat. Németországban Reinhard Marx müncheni érsek
interjút adott a KNA hírügynökségnek, amelyben erkölcsi megújulásra szólította fel
nemcsak a pénzügyi vezetőket, de a befektetőket is. A Szociáldemokrata Párt parlamenti
csoportjának elnöke idézte a müncheni érseket a pénzügyi válságról folytatott parlamenti
vitában, amely pozitív fogadtatásra talált.
Franciaországban október közepén
a püspökök sajtóközleményt adtak ki, amelyben arra kérték a híveket, hogy gondolják
át saját álláspontjukat megtakarításaikról és a hitelekről. Más európai országokban
és a püspöki szinóduson is kifejezésre juttatták véleményüket a főpásztorok. XVI.
Benedek pápa személyesen is érintette a világméretű válság témáját.
A COMECE
is dokumentumot tett közzé ezzel kapcsolatban, de egyenlőre hiányzik a válság okainak
és következményeinek rendszerezett elemzése. A katolikusoknak fontos, hogy a Tanítóhivatal
irányt mutasson ebben a fenyegető helyzetben. Azért is, mert az eddig csak azok arattak
sikert, akik a pénzügyi válságban a kapitalizmus, végső soron pedig a piacgazdaság
végét látják. Nyugat-Európa számára 1950-től, Kelet-Európának pedig 1990-től éppen
ez a piacgazdaság hozta el a jólét korábban ismeretlen növekedését.
II. János
Pál 1991-ben kiadott Centesimus Annus k. enciklikájából kell kiindulni. Az egyház
mindig kérte az erkölcsi kritériumok tiszteletben tartását a piacgazdaság területén
is. Ha igaz az, hogy a válság nem a piacgazdaság túlsúlyából fakadt, hanem abból a
tényből, hogy sok pénzügyi és ingatlan intézet, valamint befektetési bank megszegte
a piacgazdaság alapvető erkölcsi törvényeit, akkor ezt az egyház mindenkinél hitelesebben
hangoztathatja.
Remélhetőleg a püspökök egyre erőteljesebben hallatják az
egyház hangját saját környezetükben. Vegyenek részt továbbá olyan vitákban amelyek
arra vonatkoznak, hogy Európának hogyan kell előre lépnie a piacgazdaság estközeivel,
hogy az államnak mi az illetékes szerepe, valamint hogy a szabadság, felelősség és
méltányosság alapelveit hogyan kell jobban összeegyeztetni – olvassuk a KNA hírügynökség
cikkében.