Oroszországban megemlékeztek a szovjet diktatúra több millió áldozatáról

Az Osservatore Romano november elsejei számának tudósítása szerint az orosz főváros központjában október 30-án, csütörtökön több százan gyűltek össze a Lubjanka téren, a hírhedt titkosrendőrség, a KGB épülete előtt, hogy megemlékezzenek a szovjet rezsim politikai elnyomásának áldozatairól. A gyásznapon a „nevek visszatérése” címet viselő szertartás keretében felolvasták az áldozatok végtelen hosszú listáját.
Nemcsak Moszkvában, hanem Oroszország-szerte megtartották a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan veszítették életüket a 30-as- 40-es évek hírhedt sztálini tisztogatásai idején, illetve hányan voltak a Sztálin utáni időszak politikai elítéltjei.

A „Memorial” elnevezésű emberjogi szövetség honlapján több mint két millió név olvasható, akik bizonyíthatóan a nagy terror áldozatai voltak. Alekszander Cserkaszov, a szervezet képviselője szerint azonban mindössze csak egy kis töredékről van szó. A valóságban számuk 11-12 millió között mozog, ámbár valószínű, hogy az áldozatok számát soha nem lehet majd megállapítani pontosan. Az emlékezet napjának megünneplését 1991-ben döntötték el, ahhoz az éhségsztrájkhoz kapcsolódóan, amelybe 1974. október 30-án kezdtek a mordvinföldi és permi lágerek politikai foglyai. Csaknem minden orosz családnak van olyan hozzátartozója, aki a szovjet rezsim áldozataként veszítette el életét. A mészárlások 1937-38-ban érték el tetőpontjukat, de az ún. „disszidensek”, vagyis a rendszerrel egyet nem értők tragédiája sokkal előbb, szinte közvetlenül a lenini forradalom győzelme után megkezdődött.

A Vatikán politikai és vallási napilapja emlékeztet rá, hogy már 1918-ban ezreket lőttek agyon. 1921-ben lemészárolták a kronstadti lázadásban résztvevő tengerészeket, akik kezdetben az ehetetlen étel ellen tiltakoztak, de lázadásuk szovjetellenes felkeléssé alakult át. Később, a nagy éhínség időszakában a gazdag parasztok, a „kulákok” elleni harc ürügyén 5 millió személyt deportáltak az ország olyan részeibe, ahol lehetetlen volt a túlélés.
A második világháború előtt Joszif Sztálin kommunista diktátor a Szovjetunió katonai vezérkarának 45%-át végeztette ki – olvashatjuk az Osservatore Romano szombati számának moszkvai tudósításában.