A világegyetem és az élet fejlődésének tudományos megközelítéseiről tanácskoznak a Vatikánban

Október 31-től november 3-ig tart a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülése az evolúcióról. Az elmúlt években jelentős haladást értek el a tudományos kutatásban a világegyetem, az anyag és az élet eredete és fejlődése terén. Megválaszolásra várnak azonban olyan kérdések, mint egy esetleges multiuniverzum létezése, a sötét anyag és a kozmikus evolúció. A természettudományokban a pontosabb genetikai ismeretek révén a molekuláris működés új oldalait is föltárhatják. Ez utóbbi ugyanis a felelős a genetikai variánsok véletlenszerű generálásáért, s mint ilyen ez a biológiai evolúció mozgatórugója.

Az evolúció meghatározása változó valóság. A tudomány mai állása azt látszik megerősíteni, hogy ez igaz mind az élettelen kozmoszra, mind az élővilágra. A Pápai Tudományos Akadémia ülésének célja, hogy a tudósok bemutassák az evolúciót támogató vagy megcáfoló elméleteiket, és így napra készen adhassák át tudásukat a társadalomnak. A tudományos ismeretek ugyanis a hagyományos bölcsesség, a vallásos hit és a nevelési értékek mellett lényeges szerepet játszanak az egyéni és a szociálpolitikai döntések meghozatalában. A plenáris ülésen az evolúció mellett a teremtés témájával foglalkoznak.

A résztvevők között neves személyiségeket találunk, mint Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek, aki Joseph Ratzinger-XVI. Benedek pápa gondolatait ismerteti az evolúcióról, Carlo Maria Martini bíboros, aki a fejlődéselmélet bibliai olvasatát elemzi, míg Georges Cottier bíboros filozófiai megközelítésben tárgyalja az evolúciót. Az ülés résztvevőit pénteken fogadta XVI. Benedek pápa. Hozzájuk intézett beszédében hangsúlyozta: a teremtés és az empirikus tudományok nem állnak ellentétben egymással.