A szabadság gyakorlata nem abszolút érték, hanem isteni eredetű és szorosan kapcsolódik a természeti törvényhez – mondta a pápa Kanada új szentszéki nagykövetének

A Kanada és a Szentszék közötti párbeszéd több évszázados múltra tekint vissza – állapította meg a pápa, utalva rá, hogy a két fél néhány hónap múlva ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulóját.

II. János Pál három apostoli látogatást tett az észak-amerikai országban. Benedek pápa idézte előde szavait, amelyeket 2002-ben, a XVII. Ifjúsági Világnap alkalmából Torontóba érkezve mondott: „A kanadaiak egy rendkívül gazdag humanizmus örökösei…Örökségük központi magva spirituális és transzcendens világnézetük, amely a keresztény kinyilatkoztatáson alapul.” A Szentatya örömmel állapította meg, hogy megújultak a kapcsolatok a katolikus egyház és a kanadai bennszülött közösségek között. Ennek egyik pozitív jele, hogy egy képviselőjük látogatást tett az ország katolikus püspöki konferenciájánál.

Kanada elkötelezte magát a nemzetközi közösségben a béke és a kiengesztelődés megvalósulásáért a föld több térségében. A Szentszékkel és más országokkal együtt támogatja a taposóaknák betiltására vonatkozó konvenció gyakorlati alkalmazását. Kanada hozzájárult az afrikai Nagy Tavak térségében a helyzet stabilizálásához is – mondta a pápa. Aggodalmának adott hangot azokra a változásokra vonatkozóan, amelyek az emberről alkotott felfogásban jelentkeznek az észak-amerikai országban is.

A pápa világosan utalt az élet és a házasságon alapuló család védelmére, majd hangoztatta: a szabadság gyakorlását gyakran ürügyként használják fel torzulások igazolására. Abszolút értéknek tekintik, mint az egyén elidegeníthetetlen jogát, figyelmen kívül hagyva a szabadság isteni eredetét és közösségi dimenzióját. A szabadság gyakorlása magában hordozza a természeti erkölcsi törvényre való utalást, amelynek egyetemes jellege van, és amely megelőz és egyesít minden jogot és kötelességet.