2008-10-09 15:36:27

Isten Szolgája, XII. Piusz – a szenvedő emberiség pápája volt


50 évvel ezelőtt, 1958. október 9-én hunyt el Pacelli pápa, akit már életében a „Pastor Angelicus”, az „Angyali Pásztor” névvel illettek. 19 éven át vezette Péter hajóját nehéz történelmi körülmények között, de mindvégig az igazság rendíthetetlen hirdetője volt. „Non nova sed noviter” – nem újat, hanem új módon – püspöki jelmondatához hűen olyan reformokat hozott, amelyek még ma is sok gyümölcsöt teremnek az egyházban.

Hosszú pápasága 1939. március 2-án kezdődött, amikor Európában már háborús szelek fújtak. A rendkívül finom diplomáciai érzékkel rendelkező Eugenio Pacelli pápa arra kérte a nemzetek vezetőit, hogy ne az erőszaké legyen az utolsó szó. Augusztus 24-én az egész világhoz intézett rádióüzenetet „a jelen súlyos órája” címmel. „A békével semmi sem vész el, a háborúval minden elveszhet” - hangzott aggódó kiáltása, szavait azonban nem hallgatták meg. Arra buzdította a nemzetek felelőseit, hogy egymás jogainak kölcsönös tiszteletben tartásával térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

XII. Piusz a második világháború éveiben a Vatikáni Rádión keresztül hallatta hangját a béke védelmében. Létesített egy olyan szolgáltatást, amely az éter hullámain keresztül segítette a családokat, hogy felkutathassák eltűnt hozzátartozóikat, a háborús foglyokat. A pápa megnyitotta a római kolostorokat, hogy befogadja az üldözött zsidókat és így megmentse őket a deportálástól. Amikor pedig a fegyverek végre elhallgattak, jelentős anyagi segélyt küldött több európai országnak. A II. világháború vége azonban sajnos nem jelentette a béke kezdetét. XII. Piusz ezt azonnal felismerte és aggodalmait a következő szavakkal juttatta kifejezésre 1946. december 24-i karácsonyi beszédében, amelyet a bíborosi kollégiumhoz intézett:

„Ahelyett, hogy a valódi megbékélés felé haladnának, a föld nagy kiterjedésű területein, főleg Európában, különböző népek szüntelen forrongásban élnek, amelyből előbb-utóbb újabb konfliktusok lobbanhatnak lángra”.

A nácizmus után XII. Piusznak az ateista kommunizmussal kellett szembenéznie. A totalitárius rendszerek, mint ahogy „Summi Pontificatus” k. első enciklikájában írta, az Istentől való eltávolodás kikerülhetetlen következményei. A szovjet rendszer rendkívül kemény megpróbáltatásokkal sújtotta az uralma alatt élő országok helyi egyházait. A pápa velük együtt szenvedett és a „keresztény tanítás erejében” elutasította a kommunizmust egészen odáig menően, hogy 1949-ben kiközösítette mindazokat, akik beléptek a kommunista pártba, vagy azt támogatták. 1946-os karácsonyi rádióüzenetében hangoztatta: „Nem bírálni akarunk, hanem a jóra ösztönözni. Nem vádolni akarunk, hanem segíteni.”

XII. Piusz megvédte az egyház tanítását, de nyitott volt a modernségre, különös tekintettel a tudományos haladásra és a tömegtájékoztatásra. Csaknem 200 rádióüzenetét több nyelven az egész világon közzétették. Új lendületet adott a misszióknak Afrikában és Kínában, elmélyítette a biblikus tanulmányokat, liturgikus reformokat hozott, a Római Kúriát nemzetközivé tette, előmozdította az ásatásokat Szent Péter sírjánál. A világot sújtó nyomorral szemben XII. Piusz elítélte a kapitalizmus túlkapásait, a tulajdon igazságosabb elosztására szólított fel.

Pacelli pápa mélyen tisztelte a Szűzanyát. Az 1950-es szentévben kihirdette Szűz Mária mennybevételének dogmáját. 41 enciklikájával XII. Piusz a felbecsülhetetlen bölcsesség örökségét hagyta az egyházra, amelyből sokat merítettek a II. vatikáni zsinat atyái. Visszafogott és zárkózott volt, soha nem beszélt saját lelkiségéről. Mindenkire mély benyomást tett aszkéta természete. Keveset evett, hogy szolidaritást vállaljon a szegényekkel. Amikor a háború idején ezrek és ezrek találtak menedéket a Vatikánban, saját lakosztályát sem fűttette, hogy ezzel is kifejezze a szenvedőkhöz való közelségét. Az utókortól kiérdemelte a „szenvedő emberiség pápája” címet. Boldoggá avatási eljárását VI. Pál pápa kezdeményezésére 1967. október 18-án indították el.

XVI. Benedek pápa az évforduló napján, október 9-én délelőtt fél 12-kor mutat be engesztelő szentmisét a Szent Péter bazilikában előde lelki üdvéért.








All the contents on this site are copyrighted ©.