Megkezdték ad limina látogatásukat a Vatikánban Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán főpásztorai

Ezen a héten végzik a püspökök számára ötévente szokásos vatikáni látogatást, amely során a főpásztorok beszámolnak a különböző dikasztériumokban a helyi egyház helyzetéről és tevékenységéről. A közép-ázsiai volt három szovjet köztársaságban nem könnyű a kis keresztény közösségek helyzete. Üzbegisztánban egy 10 évvel ezelőtt alkotott törvény erősen sújtotta az egyébként is nagyon kis katolikus egyházat, amelynek tagjai a lakosság 0,02%-ét teszik ki a 90%-ban muzulmán vallásúak között. A törvény nagymértékben korlátozza a misszionáriusok tevékenységét, tiltja a hitoktatást az általános és középiskolában, valamint cenzúrázza a külföldről érkező mindenfajta vallásra vonatkozó anyagot.

Ehhez az elnyomáshoz képest egy kicsit jobb helyzetben van Kazahsztán, ahol a katolikus száma meghaladja a 200 ezret, a lakosság 1,5%-át, a 47 % muzulmán, 40% ortodox és 2% protestáns mellett. Az utóbbi években itt sem hiányzott a törekvés további korlátozások bevezetésére.

Az országgal határos Kirgizisztánban a lakosság 75%-ban szunnita muzulmán és 20%-ban ortodox. A papokkal szemben támasztott bürokratikus nehézségek teszik még bonyolultabbá az egyház lelkipásztori tevékenységét az elenyésző számú katolikusok körében.

A nehézségek között az egyetlen eszköz a vallásközi párbeszéd az iszlámmal, illetve az ökumenikus dialógus az ortodox egyházzal. A kapcsolatok általában jók, Kazahsztánban katolikusok és ortodoxok szervezetten együttműködnek. A püspökök és papok a párbeszéd előmozdítása mellett fontosnak tartják a szovjet rezsim örökségeként hátrahagyott szekularizáció elleni küzdelmet. Jelen van azonban az egyes keresztény szekták és az iszlám szélsőségesek erőszakos prozelitizmusának veszélye. Emiatt gyakorlatilag szinte lehetetlen a vallásszabadság gyakorlása.

Kazah földre a II. században érkezett el a kereszténység, amikor a perzsák elleni sikertelen csaták után a római háborúk foglyai – részben katolikusok – elérkeztek Üzbegisztán és Kazahsztán déli határán fekvő Merve városba. 334-ben itt állították fel a püspöki széket. Az egyház története Üzbegisztánban és Kirgizisztánban a közelmúltra, gyakorlatilag a Szovjetunió felbomlása utánra nyúlik csak vissza.