Jézus feltámadása történelmi esemény, amely folytatódik a mában is – XVI. Benedek
pápa beszéde a szerdai általános kihallgatás során
XVI. Benedek pápa szerdán délelőtt a szép őszi napfényben úszó Szent Péter téren tartotta
meg az általános kihallgatást, amelyre 15 ezer zarándok gyűlt egybe a világ minden
részéből. A Szentatya ezúttal is helikopteren érkezett meg a Vatikánba a pápák nyári
rezidenciájáról, Castel Gandolfóból és a kihallgatás után ismét oda tért vissza.
A zarándokok sokaságában erdélyi magyarok is voltak, a gyulafehérvári főegyházmegye
hívei, akiket a Pápa a következő szavakkal köszöntött: „Isten hozta a magyar híveket,
különösen is a szentegyházasfalui csoport tagjait. Vigyétek el köszöntésemet családjaitoknak
és szeretteiteknek. Apostoli áldásommal. Dicsértessék a Jézus Krisztus.”
A
Pápa az általános kihallgatáson elhangzott katekézisét a most zajló Szent Pál év jegyébe
a Népeik Apostola alakjának szentelte. Pontosabban a Pál és a 12 apostol közötti kapcsolattal
foglalkozott, tehát azokkal, akik megelőzték őt Jézus követésében. Pál és a tizenkettő
kapcsolatát mindig a mély tisztelet és az őszinteség jellemezte, amelynek forrása
Pál esetében az evangéliumi igazság szenvedélyes védelme volt. Pál lényegében a názáreti
Jézus kortársa volt, ám személyesen soha nem találkoztak.
A damaszkuszi úton
történt megtérése után ezért Pál szükségét érezte annak, hogy a Mester első tanítványain
keresztül ismerkedjen meg Jézus életével. A Galatákhoz írt levelében részletesen leírja
Jézus néhány tanítványával – köztük Péterrel, Jakabbal és Jánossal - történt találkozásait.
Különösen jelentős Péterrel való találkozása és az a tény, hogy kifejezetten azért
ment Jeruzsálembe, hogy megismerkedjen Péterrel, akinél 15 napig maradt. Péter volt
a kőszikla, akire a születő egyház épült. Szent Pál maga írja, hogy hűségesen adja
tovább az új keresztényeknek, azt, amit ő maga is másoktól kapott. Apostoli leveleiben
különösen jelentősek azok a szakaszok, amelyek az Eucharisztiára és a feltámadásra
vonatkoznak.
Pál szándékosan jelen időben használja a feltámadott szót, míg
múlt idejű a Jézus halálára és eltemetésére vonatkozó kifejezés. Jézus ugyanis feltámadt
a halálból és tovább él az Eucharisztiában és az egyházban. Ugyanazt az evangéliumot
hirdetjük – állítja határozottan Pál, aki a pogányok közé elvitte az evangéliumi örömhírt
és igehirdetését megerősítették az apostolok is. Pál apostol nagy fontosságot tulajdonít
az egyház élő hagyományának, amelyet tovább ad saját közösségeinek. Ez is bizonyítéka
annak, mennyire téves az a felfogás, miszerint Pál apostol találta ki a kereszténységet.
Pál ugyanis evangelizáló küldetését csak azután kezdte meg, miután a damaszkuszi úton
találkozott az Úrral, látogatta őt az egyházban, megfigyelte Őt a 12 tanítvány életén
keresztül, és mindazokban, akik Galilea útjain Jézus nyomába szegődtek és követőivé
váltak. Ő, aki kezdetben üldözte a keresztényeket, megtérése után szenvedélyes hirdetője
lett a Messiásba vetett hitnek. Minél inkább törekszünk arra, hogy felismerjük a názáreti
Jézus nyomdokait Galilea útjain, annál inkább megértjük, hogy Jézus magára vette emberségünket
és osztozott emberi sorsunkban teljes mértékben, kivéve a bűnt. A mi hitünk nem mítosz,
vagy egy eszme szülötte, hanem a Feltámadt Krisztussal való találkozás az egyház életében
– mondta végül szerdai katekézisében a Pápa.
Az általános kihallgatásra érkezett
csehországi hívekhez szólva a Pápa emlékeztetett az ország fővédőszentje, Szent Vencel
jövő vasárnapi ünnepére és azt kérte a cseh katolikus hívektől, hogy hűségesen őrizzék
meg gazdag lelki örökségüket és maradéktalanul adják át az új nemzedékeknek. Kaukázusi
zarándokokat köszöntve, akik egy toszkán város, Arezzo békén fáradozó társulatával
érkeztek Rómába a Pápa annak a reményének adott hangot, hogy a népek között megerősödik
a békés együttélés kultúrája.