Az igazi laicitás nem jelenti azt, hogy lemondunk a spirituális távlatról: XVI. Benedek pápa az általános kihallgatáson katekézisét franciaországi útjának szentelte

A Szentatya szerdán délelőtt a VI. Pál teremben tartotta meg az általános kihallgatást. A Pápa Castel Gandolfóból érkezett helikopteren a Vatikánba, ahol a világ különböző részeiből érkezett zarándokok sokasága fogadta Őt nagy ujjongással. A budapesti hívekhez a Szentatya magyarul intézve szavait megköszönte, hogy imádkoznak az egyházért és az Ő péteri szolgálatáért. „Szívből viszonzom ezeket és Istennek ajánllak titeket imáimban” – mondta a pápa a magyar zarándokoknak.

Katekézisét a Szentatya franciaországi útja főbb eseményeinek szentelte. E 10. lelkipásztori látogatása során a francia fővárost, Párizst és a Lourdes-i kegyhelyet kereste fel, ahol Mária 150 évvel ezelőtt jelent meg Szent Bernadettnek.

„Lélekben találkoztam az egész francia néppel és így leróttam tiszteletemet a szeretett francia nemzet előtt, amely nemzetben az egyház már a II. századtól kezdve alapvető civilizáló szerepet játszott. „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené.” A Pápa Jézusnak ebből a híres mondásából kiindulva magyarázta meg, hogy az egyháznak éppen ebből az alapvető civilizáló szerepéből érlelődött meg a politikai és a vallási szféra szétválasztásának eszméje. A római pénzérmékre a császár arcképét nyomták, és ezek az érmék neki jártak. Ám ugyanakkor az emberek szívébe bevésődött a Teremtő, életünk egyetlen Urának arca. A valódi laicitás tehát nem jelenti azt, hogy eltekintünk a vallási dimenziótól, hanem elismeri, hogy éppen ez a biztosítéka szabadságunknak és a földi valóságok autonómiájának, hála a teremtő bölcsesség sugallatának, amelyet az emberi tudat képes elfogadni és megvalósítani.

A Szentatya az általános kihallgatáson elhangzott beszédében felidézte a kultúra világával történt találkozását a bernardinusok párizsi kollégiumában. A monachizmussal kapcsolatos megfontolásában azt hangsúlyozta, hogy a szerzetesek az Isten szava hallgatásának útját választva eljutottak a szó kultúrájához, behatoltak a nyelv titkaiba, hogy felismerjék annak teljes rendszerét. Ehhez fontos volt a profán tudományok ismerete is. Következésképpen éppen az Istenkeresés során kifejlődött a monostorokban az igazi műveltség, az igazi kultúra, amely aztán kialakította a mi kultúránkat is. Éppen ez a quaerere Deum, ez az Isten felé haladás jelenti ma is, amint a múltban a mester utat, minden igazi kultúra alapját.

A párizsi Notre Dame székesegyházban tartott vesperás során a Szentatya a keresztény hit két nagy kincsére: a Szentlélekre és a keresztre emlékeztetett, amelyeket felajánlott a mai fiataloknak. Az Invalidusok Terén bemutatott szentmisén pedig Pál apostolnak a korintusiakhoz szóló szavai nyomán a Pápa arra kérte a francia híveket, hogy keressék az élő Istent, aki az eucharisztiában jelen lévő Jézusban nyilatkoztatta ki igazi arcát és arra indít mindenkit, hogy úgy szeressék testvéreiket, amint Ő szeretett bennünket.

Végül a Szentatya Lourdes-ban tett látogatására emlékezett. A Pireneusok e kis városát a világosság, az ima, a reménység és a megtérés helyének nevezte. Mária iskolájában, aki a Megfeszített Krisztus első és tökéletes tanítványa volt a zarándokok megtanulják azt, hogy saját életük keresztjeit Krisztus dicsőséges keresztjének világosságában szemléljék. A kereszt üzenete pedig az, hogy szenvedés nélkül nincs igazi szeretet és fájdalom nélkül nem születik új élet. Ezt az igazságot sok ember éppen Lourdes-ban tanulja meg, mert ez a búcsújáró hely a hit és a reménység iskolája. Az általános kihallgatás során a Szentatya megvallotta, hogy mélyen meghatotta őt is a Lourdes-ban csöndesen, áhítatosan imádkozó emberek sokasága. Amikor itt Mária megjelent Szent Bernadettnek kiváltságos helyet nyitott az emberiségnek, hogy találkozzon a gyógyító isteni szeretettel – mondta végül a Pápa szerdán délelőtt az általános audiencia során.