A Szentatya az üdvözítő Isten szeretetének tanújaként érkezett Franciaországba – a
pápa beszéde az elnöki palotában
A Pápa örömmel lép Franciaország földjére, most első alkalommal, amióta a Gondviselés
meghívta Péter székébe. Az államelnök személyén keresztül köszöntötte a gazdag múltú
és ígéretes jövővel rendelkező ország minden lakóját, arról biztosítva őket, hogy
Franciaország gyakran szerepel imái között. A Szentatya a lourdes-i Mária jelenések
150. évfordulóján csatlakozni kíván a világ minden részéről érkező zarándokokhoz,
akik szívükben hittel és szeretettel eltelve felkeresik a kegyhelyet. Zarándoklata
előtt a pápa megállt a francia fővárosban, amelyet jól ismer, hiszen gyakran tartózkodott
itt tanulmányai illetve előző egyházi szolgálatai során.
Utalt Nicolas Sarkozy
tavaly decemberben a Vatikánban tett látogatására, amikor az elnök emlékeztetett Franciaország
és egyben Európa keresztény gyökereire. A Szentatya ismételten leszögezte, hogy Galliában
már a kezdetektől fogva létezett keresztény közösség, a második században Lyonban
már püspök székelt. Szent Iréneusz „Adversus haereses” – Az eretnekek ellen - c. művében
ékesszóló tanúságot tett a keresztény gondolat életerejéről. Az egyház mindig is civilizációs
szerepet töltött be Franciaországban. A szerzetesek kitűntek a kultúra átadásában,
a szívek és elmék formálásában, a szegények megsegítésében. Kápolnák, templomok, apátságok,
székesegyházak ezrei díszítik a városok központjait és a francia vidéket.
XVI.
Benedek ezután az egyház és az állam kapcsolatának kérdését érintette. A politikai
és vallási szféra közötti problémára Krisztus már megjelölte az igazságos megoldás
alapelvét: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené” (Mk
12,17). Franciaországban ma vallásszabadság van. A múlt bizalmatlansága apránként
pozitív párbeszéddé alakult, amely egyre inkább megszilárdul. A Nicolas Sarkozy által
használt „pozitív laicitás” kifejezés ezt a nagyobb nyitottságot jelzi. A Szentatya
annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ebben a történelmi pillanatban, amikor
egyre inkább összefonódnak a különféle kultúrák, meg kell fontolni, mi is a laicitás
valódi értelme és jelentősége. Továbbra is szükséges, hogy különbséget tegyünk a politika
és a vallás között, hogy biztosíthassuk az állampolgárok vallásszabadságát és az állam
irántuk való felelősségét. Másrészt tudatosítani kell a vallás pótolhatatlan szerepét
az emberek lelkiismeretének képzésében, valamint hozzájárulását a társadalom alapvető
etikai egyetértésének megteremtésében.
A Pápa, aki a szeretet és a remény
magvait kívánja elhinteni különösen nagy figyelmet fordít a fiatalokra. Az egyház
nagymértékben hozzájárulhat nevelésükhöz, képzésükhöz, de az állam kötelessége, hogy
törvények által gyökeresen felszámolja az igazságtalanságokat. XVI. Benedek kitért
még a környezetvédelem fontos témájára, hangsúlyozva, hogy jobban tiszteletben kell
tartani az Isten által teremtett és ránk bízott világot.
Franciaország, mint
az EU soros elnöke, most még inkább tanúságot tehet róla, hogy ragaszkodik az emberi
jogokhoz. Az európaiak akkor fogják megérteni az unió építésének teljes nagyságát,
ha személyesen megtapasztalják jogaik elidegeníthetetlenségét, a fogantatás pillanatától
egészen a természetes halálig, ha az oktatásra, családi életre, munkára, vallásszabadságra
vonatkozó jogaikat, amelyek egymástól szétválaszthatatlan egységet alkotnak, valóban
tiszteletben tartják és előmozdítják.
Franciaország történelmileg érzékeny
a népek közötti kiengesztelődésre, és arra hivatott, hogy segítse földrészünket a
béke építésében – mutatott rá Benedek pápa. Az egység azonban nem jelenti az uniformizálást,
hanem tiszteletben tartja a különbözőségeket. A Szentatya idézett előde, Isten szolgája,
II. János Pál „Ecclesia in Europa” k. szinódus utáni apostoli buzdításából: „a nemzeti
önazonosság csak a többi nép iránti nyitottságban, a velük való szolidaritásban valósul
meg”.
Végül a Szentatya Mária, Franciaország fő védőszentje közbenjárásáért
fohászkodott: Isten adja meg a nemzetnek a béke és a bőség, a szabadság és az egység,
az egyenlőség és a testvériség ajándékát.