2008-09-12 15:44:36

A Szentatya az üdvözítő Isten szeretetének tanújaként érkezett Franciaországba – a pápa beszéde az elnöki palotában


A Pápa örömmel lép Franciaország földjére, most első alkalommal, amióta a Gondviselés meghívta Péter székébe. Az államelnök személyén keresztül köszöntötte a gazdag múltú és ígéretes jövővel rendelkező ország minden lakóját, arról biztosítva őket, hogy Franciaország gyakran szerepel imái között. A Szentatya a lourdes-i Mária jelenések 150. évfordulóján csatlakozni kíván a világ minden részéről érkező zarándokokhoz, akik szívükben hittel és szeretettel eltelve felkeresik a kegyhelyet. Zarándoklata előtt a pápa megállt a francia fővárosban, amelyet jól ismer, hiszen gyakran tartózkodott itt tanulmányai illetve előző egyházi szolgálatai során.

Utalt Nicolas Sarkozy tavaly decemberben a Vatikánban tett látogatására, amikor az elnök emlékeztetett Franciaország és egyben Európa keresztény gyökereire. A Szentatya ismételten leszögezte, hogy Galliában már a kezdetektől fogva létezett keresztény közösség, a második században Lyonban már püspök székelt. Szent Iréneusz „Adversus haereses” – Az eretnekek ellen - c. művében ékesszóló tanúságot tett a keresztény gondolat életerejéről. Az egyház mindig is civilizációs szerepet töltött be Franciaországban. A szerzetesek kitűntek a kultúra átadásában, a szívek és elmék formálásában, a szegények megsegítésében. Kápolnák, templomok, apátságok, székesegyházak ezrei díszítik a városok központjait és a francia vidéket.

XVI. Benedek ezután az egyház és az állam kapcsolatának kérdését érintette. A politikai és vallási szféra közötti problémára Krisztus már megjelölte az igazságos megoldás alapelvét: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené” (Mk 12,17). Franciaországban ma vallásszabadság van. A múlt bizalmatlansága apránként pozitív párbeszéddé alakult, amely egyre inkább megszilárdul. A Nicolas Sarkozy által használt „pozitív laicitás” kifejezés ezt a nagyobb nyitottságot jelzi. A Szentatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ebben a történelmi pillanatban, amikor egyre inkább összefonódnak a különféle kultúrák, meg kell fontolni, mi is a laicitás valódi értelme és jelentősége. Továbbra is szükséges, hogy különbséget tegyünk a politika és a vallás között, hogy biztosíthassuk az állampolgárok vallásszabadságát és az állam irántuk való felelősségét. Másrészt tudatosítani kell a vallás pótolhatatlan szerepét az emberek lelkiismeretének képzésében, valamint hozzájárulását a társadalom alapvető etikai egyetértésének megteremtésében.

A Pápa, aki a szeretet és a remény magvait kívánja elhinteni különösen nagy figyelmet fordít a fiatalokra. Az egyház nagymértékben hozzájárulhat nevelésükhöz, képzésükhöz, de az állam kötelessége, hogy törvények által gyökeresen felszámolja az igazságtalanságokat. XVI. Benedek kitért még a környezetvédelem fontos témájára, hangsúlyozva, hogy jobban tiszteletben kell tartani az Isten által teremtett és ránk bízott világot.

Franciaország, mint az EU soros elnöke, most még inkább tanúságot tehet róla, hogy ragaszkodik az emberi jogokhoz. Az európaiak akkor fogják megérteni az unió építésének teljes nagyságát, ha személyesen megtapasztalják jogaik elidegeníthetetlenségét, a fogantatás pillanatától egészen a természetes halálig, ha az oktatásra, családi életre, munkára, vallásszabadságra vonatkozó jogaikat, amelyek egymástól szétválaszthatatlan egységet alkotnak, valóban tiszteletben tartják és előmozdítják.

Franciaország történelmileg érzékeny a népek közötti kiengesztelődésre, és arra hivatott, hogy segítse földrészünket a béke építésében – mutatott rá Benedek pápa. Az egység azonban nem jelenti az uniformizálást, hanem tiszteletben tartja a különbözőségeket. A Szentatya idézett előde, Isten szolgája, II. János Pál „Ecclesia in Europa” k. szinódus utáni apostoli buzdításából: „a nemzeti önazonosság csak a többi nép iránti nyitottságban, a velük való szolidaritásban valósul meg”.

Végül a Szentatya Mária, Franciaország fő védőszentje közbenjárásáért fohászkodott: Isten adja meg a nemzetnek a béke és a bőség, a szabadság és az egység, az egyenlőség és a testvériség ajándékát.








All the contents on this site are copyrighted ©.