Fagyos a viszony Oroszország és a NATO között: Tomasi érsek szerint a fegyverkezési hajsza árát a szegényebb országok fizetik meg

Oroszország szünetelteti kapcsolatait a NATO-val. Moszkva lépését a grúziai konfliktus, valamint a Washington és Varsó közötti rakétapajzs megállapodás előzte meg. Egyre feszültebb a viszony tehát Oroszország és a Nyugat között, míg az Európa Tanács elfogadhatatlannak nevezte az orosz csapatok grúziai behatolását. Az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice a maga részéről ismételten hangsúlyozta: az USA nem tartja ellenségének Oroszországot és nincs szó újabb hidegháborúról.
A kialakult nemzetközi helyzetről a Vatikáni Rádió Silvano Maria Tomasi érseket kérdezte, aki a Szentszék állandó megfigyelője a genfi székhelyű ENSZ-hivataloknál:
- A multilaterális rendszer válságban van és ennek fő károsultjai a szegényebb, gyengébb országok. Oroszország eltávolodása a NATO-tól a kialakult nehéz helyzet jele. A másik erre utaló jel három-négy héttel ezelőtt az ún. "Doha Development Round", a dohai világkereskedelmi forduló kudarca volt. Nyilvánvaló nyugtalanság figyelhető meg nemzetközi téren, az együttműködés is nehezebben megy. Most változtatni kell hozzáállásunkon - főleg nekünk, keresztényeknek -, és konkrét javaslatokkal kell előállnunk. Így erősíthetjük az emberi család egységét, aminek olyan szervezeteken és intézményeken keresztül is meg kell mutatkoznia, amelyek túllépnek a rászorulók iránti szolidaritáson.
- Hidegháborúról beszélni talán túlzás, de az biztos, hogy az emberek növekvő aggodalommal figyelik az újabb fegyverkezési hajszát. Hogyan juthatunk ki ebből a válságból? - kérdezte rádiónk munkatársa a szentszéki ENSZ-megfigyelőt.
- A félelem oka, hogy az elmúlt években különösen az atomfegyverek leszerelésről folytatott tárgyalások hatástalanok voltak. Ez azt mutatja, hogy egyfajta szándékos hallgatás övezi a nukleáris leszerelés döntő kérdését. Az a tény, hogy Lengyelországban amerikai rakétákat állomásoztatnak és válaszlépésként Oroszország az Európai Unió közelébe akarja telepíteni rakétáit, csak növeli ezt a feszültséget. Ha tovább folytatják ezt a politikát, meg kell fizetniük az árát: megszakad a kommunikáció, a kölcsönös kapcsolattartás. Ha a globalizációt újból a nacionalizmus és a protekcionizmus korlátai közé szorítják, fennáll a veszélye, hogy az emberi családnak újabb problémákkal kell szembenéznie - hangsúlyozta Tomasi érsek, aki ezután rámutatott a keresztények feladatára:
A keresztény felfogás az emberi családot egyetlen egységként tekinti. Mi nem bújunk el az elvont elméletek mögé, hanem felvállalva a konkrét helyzetet felelősen el kell vinnünk az egység, a szolidaritás üzenetét mindenkihez. Türelemmel felvonultatva a közérdekű témákat nagyon értékes segítséget adhatunk az elmúlt hetekben kialakult feszültség oldásához - vallja a szentszéki ENSZ-megfigyelő.
- Jövőre ünnepeljük a berlini fal leomlásának huszadik évfordulóját. Milyen várakozásokkal néz ez elé a most különösen fontos emlékünnep elé?
- A berlini fallal egész népeket kíséreltek meg elválasztani és elszigetelni egymástól. A történelemben a falak semmire nem voltak jók, és így van ez ma is. Falakat építenek palesztinok és izraeliek, amerikaiak és mexikóiak közé. Ez ellentétben áll a szolidaritás, a közösség szellemével, amelynek gyökere, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk - zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Silvano Tomasi érsek.